Štefan Moyzes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Štefan Moyzes
Besztercebánya püspöke
Stefan Moyzes.jpg

COA bishop SK Moyses Stefan.png
Született 1797. október 24.
Vígvár
Elhunyt 1869. július 6. (71 évesen)
Garamszentkereszt
Felekezet katolikus egyház
Püspökségi ideje
1850 – 1869
Előző püspök
Következő püspök
Rudnyánszky József
Ipolyi Arnold
Štefan Moyzes a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Štefan Moyzes témájú médiaállományokat.

Štefan Moyzes (magyarosan Moyzes István, néha Moyses; Vígvár, 1797. október 29.Barsszentkereszt, 1869. július 5.) besztercebányai római katolikus szlovák püspök, valóságos belső titkos tanácsos, pedagógus, a szlovák nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja, a Matica slovenská első elnöke.

Élete[szerkesztés]

Még nem volt hétéves, amikor szülei meghaltak. Ezután rokona, Jelencsik András helybeli uradalmi tiszt neveltette. 1813-ban végezte Nagyszombatban gimnáziumi tanulmányait; ekkor az esztergomi főegyházmegye papjai közé lépett, és a bölcseletet ott bevégezve, a teológiára a pesti papnevelőbe küldték. 1819-től egy évig nevelő volt Lipthay Sándor fiainál Szécsénkén. 1820-ban az esztergomi presbitériumba lépett, ahol 1821 januárjában szentelték pappá. Segédlelkész volt Szentendrén, Bozókon, Taszáron, Tölgyesen és Pesten a Józsefvárosban és a Terézvárosban. 1828-ban bölcseleti doktorrá avatták Pesten. Itt ismerkedett meg Ján Kollár szlovák költővel.

Előbb káplánként dolgozott az esztergomi egyházmegyében, majd Horvátországban tevékenykedett. 1830 januárjában a Zágrábi akadémia professzora lett, a görög nyelvet tanította, egyszersmind 1837-től 1843-ig cenzor volt. 1847-ben nevezték ki a zágrábi káptalan kanonokjává és országgyűlési követté, ekkor megvált tanári állásától. Itt Ľudovít Štúr javaslatainak támogatója volt, melyben a szlovák nyelv használatát kérte az iskolákban és az istentiszteleteken. Visszatérve a zágrábi papnevelő rektora és a papi nyugdíjalap igazgatója lett. 1848-ban a báni tanács egyik osztályának elnöke és a szeminárium igazgatója volt; 1849 júliusától 1850. június 9-ig mint a horvátok bizalmasa Bécsben tartózkodott. 1850. augusztus 30-án nevezték ki a besztercebányai püspökség élére.

1851. február 18-án Rómában, május 25-én pedig Esztergomban történt felavatását követően július 23-án foglalta el püspöki székét. A város iskolái számának növelésére sok gondot fordított, leányiskolát is alapított és azt 4000 forinttal segélyezte. Több szlovák hazafival együtt a szlovák gimnáziumok megteremtésén fáradozott. 1851 végén megalapította a Cyrill a Method című szlovák lapot. Nemsokára tanítóképzőt nyitott, és elérte, hogy az ottani gimnáziumban a szlovák legyen a tanítás nyelve. 1861. december 12-én a Ferenc József elé járuló küldöttség vezetőjeként átnyújtotta a szlovákok kérelmét és a szlovák nemzet memorandumát. 1863. augusztus 3-án a Matica slovenská elnöke lett. Az ő érdeme az is, hogy a Szentszék Szent Cirill és Metód ünnepét július 5-ére tette. Roskoványi Ágoston nyitrai püspök, mivel a két apostol működését a történelem Nyitra városával hozta összefüggésbe, Moyzes buzdítására 40 000 forintnyi egyházmegyei alapítványt tett Cirill és Metód nevére. Ugyanazon évben Turócszentmártonban mint megválasztott elnök vezette a Matica slovenská első közgyűlését, és a társaság tőkéjét 2200 forinttal növelte. 1863-ban titkos tanácsosi méltóságot kapott.

1864. július 5-én Cirill és Metód ünnepén szélütés érte és meghalt.

Emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Sermage Josephi comitis in exequiis oratio funebris. Zágráb, 1833
  • Susich Ladislai in exequiis sermo funebris. Zágráb, 1835
  • Sermo pastoralis. Neosolii, 1851 (Németül és szlovákul. Zágráb, 1851)
  • Reč ktorou druhé valné shromazdenie Matice Slovenskej otvoril. Bécs, 1864 (A Matica Slovenská második évi közgyűlését megnyitó beszéde)
  • Myšlienky o záhradníctve a ovocinárstve. Szakolcza, 1865 (Gondolatok a kertészet és gyümölcsészetről)
  • Kázne. Rózsahegy, 1897 (Egyházi beszédek)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előde:
Rudnyánszky József
Besztercebányai katolikus püspök
1850–1869
A besztercei főegyházmegye címere
Utóda:
Suppan Zsigmond