Bozók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bozók (Bzovík)
Községháza
Községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Turisztikai régióKrupinská Planina
Rang község
Polgármester Boris Sedmák
Irányítószám 962 41
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség1149 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület12,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bozók (Szlovákia)
Bozók
Bozók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 20″, k. h. 19° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 20″, k. h. 19° 05′ 30″
Bozók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozók témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bozók (szlovákul Bzovík) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 6 km-re délkeletre található.

Története[szerkesztés]

A bozóki apátságot 1135-ben alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comes és a cisztercita rendnek adta. 1135-ben "Bozouk", 1245-ben "Bozok", 1331-ben "Bozook", 1439-ben "Kis Bozok" néven szerepel. 1156-ban a bozóki uradalom a legnagyobb volt Hont vármegyében. 1181-ben a cisztercitákat a premontreiek váltották fel és prépostságot alapítottak. A település maga mezővárosi ranggal és vásártartási joggal rendelkezett. Címerében Szent István király volt látható.

A középkorban többször feldúlták a főúri pártharcokban, 1433-ban a husziták pusztították el. A 15. század közepén Korpona várának parancsnoka tartott igényt uradalmára. 1530-ban Balassa Zsigmond a szerzeteseket elűzve 1546-ig várrá alakíttatta át. 1541-ben már visszavert egy török ostromot. 1599 és 1646 között többször volt megyegyűlés színhelye. 1658-ban a Fánchy család a birtokosa, majd 1678-ban a jezsuitáké lett. 1678-ban Thököly egyik vezére elfoglalta és felgyújtatta, de Szelepcsényi György 1686-ra helyreállíttatta. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi szemináriumé. A településen 1715-ben 26 háztartás adózott. 1828-ban 80 háza és 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint „BOZOK. Mező Város Hont Vármegyében, hasonló nevű Vár alatt, lakosai katolikusok, ’s tótok, fekszik Selmeczbányától két mértföldnyire, szőlő hegyei meglehetős borokat teremnek, szántó földgyei is középszerűek, és a’ síkon könnyen miveltetők, mindenét elárúlhattya Korponán, és Selmeczen, legelője szoross, és fája is kevés, második Osztálybéli. A’ Bozóki Uradalomnak fele része az Oskolabéli Kintstárhoz, fele része pedig az Esztergomi Fő Megyebéli Szent István Semináriumhoz tartozik.”[2]

Szent István-templom

Fényes Elek szerint „Bozók, (Bzowik), tót mezőváros, Honth vgyében, Zólyom vármegye szélén, Korponához 3/4 mfd. 484 kath. lak. Van egy régi vára, melly jó karban lévén laknak is benne jelenleg, szép kath. paroch. temploma, serfőzőháza, több liszt- és fűrész-malmai. Hegyes sovány határa szorgalmas mivelést kiván; erdeje; legelője nem sok; borsója hires; országos- és hetivásárokat tart. F. u. a Sz. Istvánról nevezett prépostság, mellyhez egész uradalom tartozik, s mellynek 1/2 a Sz. István semináriuma, 1/2 a pesti kir. egyetem birja. Ut. p. Selmecz.”[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A vár még a 20. század elején is lakott volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 501, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 982 lakosából 922 fő szlovák volt.[4]

2011-ben 1103 lakosából 1052 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Žažová, Henrieta: Stredoveké premonštrátske kláštory v slovenskej časti územia bývalého ostrihomského arcibiskupstva.
  • Z histórie opevneného kláštora v Bzovíku.

További információk[szerkesztés]