Ugrás a tartalomhoz

Érsekújvári járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Érsekújvári járás (Nyitra vármegye) szócikkből átirányítva)
Érsekújvári járás (Okres Nové Zámky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség138 168 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 18° 09′ 51″47.986111°N 18.164167°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 18° 09′ 51″47.986111°N 18.164167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekújvári járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Az Érsekújvári járás
Az Érsekújvári járás 1910 körül
Etnikai térkép (2001)

Az Érsekújvári járás (szlovákul Okres Nové Zámky) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. A járás kiterjedése nyugatról keletre 80 km, délről északra 47 km. Területe 1 347 km², székhelye Érsekújvár (Nové Zámky).

A kerület legnagyobb része (az északi rész) az egykori Nyitra vármegye területére esik, délen egy kis rész a volt Komárom vármegye része volt. Az északkeleti rész Bars vármegye területe, egy nagyobb rész keleten Esztergom vármegyéhez tartozott. Végül egy kis rész Hont vármegye része volt.

Lakosainak száma 2001-ben 149 594, ebből 38,3%, azaz 57 271 személy magyar nemzetiségű volt.[2] 2011-ben lakosainak száma lecsökkent 144 417-re, ebből 33,6%, azaz 48 483 személy volt magyar nemzetiségű.[3] 2021-ben lakosainak száma ismét lecsökkent 138168-ra, ebből 84055 szlovák és már csak 44066 magyar, 340 cigány, 22 ruszin, 1324 egyéb és 8361 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Történet

[szerkesztés]

Az egykori Érsekújvári járás (szlovákul Novozámocký okres) Nyitra vármegye legdélibb járása volt. Borovszky Samu szerkesztésében összeállított Magyarország vármegyéi és városai című munka Nyitra vármegye című részében a következőt találjuk:

E járás Nyitravármegye déli, lapályos csúcsát foglalja el a Nyitra két partján. 21 községében (Érsekujváron kivül) összesen 28,119 lakos van, a kik közül 10,236 magyar, 976 német, 16,733 tót, 174 egyéb nyelvű; vallásra nézve 26,031 r. kath., 89 ág. ev., 481 ev. ref. 1514 zsidó. A járás területe 64,580 kat. hold. A járás székhelye Nagy-Surány.
– Borovszky Samu és koll.: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye

A járás központja a kezdetektől Nagysurány lehetett, 1908-tól a hivatalok fokozatosan a népesebb Érsekújvárra költöztek, 1918 után is a járás központja Érsekújvár maradt. 1922-ben történt járás átszervezés során kicsit kibővítették a határát néhány korábban Bars vármegyei községgel, azonban a járás lényegileg nem változott. A járás határos Komárom és Bars vármegyékkel és Nyitra vármegye két járásával: a Nyitrai járással és a Vágsellyei járással.

A trianoni békeszerződés értelmében a járás teljes területe Csehszlovákiához került. 1938 és 1945 között ismét Magyarországé, majd ezután ismét Csehszlovákiáé. 1949-ben a járás keleti és északi részét a Nagysurányi járáshoz csatolták, ez a járás azonban 1960-ban megszűnt.

A Nagysurányi járáshoz csatolt települések a következők voltak: Alsószőlős (1960-tól Nyitraszőlős), Csornok, Dögös, Egyháznagyszeg (ma Nagysurány része), Felsőszőlős (1960-tól Nyitraszőlős), Gyarak, Kismánya (1962-től Mánya), Kisvárad (ma Nagysurány része), Komját, Nagysurány, Nyitramalomszeg, Nyitranagykér (1992-től Nagykér), Özdöge, Szentmihályúr, Vajkmártonfalva, Zsitvafödémes. Ezek többsége 1960-ban visszakerült az Érsekújvári járáshoz, kivéve Nyitraszőlőst és Vajkmártonfalvát, melyeket a Nyitrai járáshoz csatoltak.

Területe 1960 óta az Érsekújvári járás része, 1993 óta az önálló Szlovákiához tartozik.

Földrajzi leírás

[szerkesztés]

A járás legalacsonyabb pontja Kamocsa határában fekszik, 109 m-es tengerszint feletti magasságban, míg a legmagasabb pontja a Kovácspataki-hegyekben található Keserős-hegy, 395 m-es tengerszint feletti magasságával. Az éves csapadék átlagosan 480–640 mm között mozog, a járás nyugati része kevésbé csapadékos, az északi része erősebben csapadékos. Az átlagos évi középhőmérséklet 9-12 °C között mozog. Legmelegebb Párkány környékén van, mivel észak felől a Cserhát-dombság védi a szelektől. Bár több jelentős folyó folyik át a járás területén, vízrajza szegény, mivel viszonylag kevés a patak. A Vág járásbeli szakaszának egyáltalán nincs mellékfolyója, a Nyitrára elágazását leszámítva ugyanez érvényes, és az Ipoly sem rendelkezik itt mellékfolyóval. A Zsitva mellékvizei a Mánya-patak, a Besei-patak és a Baromlaki-patak. A Garamnak több mellékvize is van, közülük a Párizs-patak, a Szikince, a Kétyi- és Barti-patakok a legjelentősebbek. Az ásványvizek közé tartozik a jászfalusi Komlós forrás, valamint a kürti Ciglédi forrás. Termálvizek Párkányban és Ebeden vannak, azonban csak a párkányi van kihasználva, ahol strand működik. A járás területének 70%-a síkság, magasabb dombok csak a Kovácspataki-hegyek, melyek a Börzsöny folytatásai, illetve a Bélai-dombok 220 m-es átlagos tengerszint feletti magassággal, illetve a Cserháti-dombok, melyek a Lévai járásból nyúlnak át. A Cserháti-dombok átlagos magassága 260 m tengerszint felett, legmagasabb hegye a Hosszú-hegy Komáromcsehi és Fajkürt között. A síkságon Tardoskedd és Párkány között 4-40 méter vastag üledékes réteg van, mely Nagysurány irányába is elnyúlik. Kamocsa és Szímő között mezős területet, míg Muzsla és Ebed, valamint Komáromszemere, Csúz és Bajcs között homokos területeket találunk. Jattó, Tótmegyer és Kéménd vidéke egykori sós vizek területe, Szőgyén és Bart vidéke, valamint az Ipoly-mente agyagos talajú.

Az Érsekújvári járás települései

[szerkesztés]
No. Településnév (magyarul) Településnév (szlovákul) Terület (km²) Népesség (1910, fő) Magyarság száma (1910, fő) Népesség (1991, fő) Népesség (2001, fő) Magyarság száma (2001, fő) Népesség (2011, fő) Magyarság száma (2011, fő) Magyarság száma (2011, százalék)
1. Andód Andovce 10,77 1012 990 1248 1224 818 1358 714 52,58
2. Bajta Bajtava 9,33 583 583 442 401 366 403 336 83,37
3. Bánkeszi Bánov 19,76 1833+362 50+16 3741 3767 33 3730 30 0,8
4. Barsbaracska Bardoňovo 23,81 1017 913 986 886 342 786 233 29,64
5. Barsfüss Trávnica 21,15 1455 428 1385 1248 10 1129 5 0,44
6. Bart Bruty 20,53 1168 1155 795 701 636 618 512 82,84
7. Béla Belá 8,69 535 532 459 443 339 370 282 76,21
8. Bellegszencse Podhájska 11,11 286+590 7+17 1255 1196 8 1062 12 1,12
9. Bény Bíňa 23,5 1557 1541 1454 1438 1289 1464 1211 82,71
10. Csornok Černík 13,39 997 36 1060 1003 3 1013 4 0,39
11. Csúz Dubník 41 1912 1791 1857 1775 1143 1695 914 53,92
12. Dögös Rastislavice 19,59 - - 926 928 9 906 12 1,32
13. Ebed Obid 24,49 1499 1493 - 1165 1026 1174 931 79,3
14. Érsekújvár Nové Zámky 72,56 16228 14838 42923 42262 11631 39646 8863 22,35
15. Fajkürt Dedinka 18,51 740 639 880 869 12 769 7 0,91
16. Fűr Rúbaň 16,1 1101 1038 1161 964 822 972 707 72,73
17. Garamkövesd Kamenica nad Hronom 18,71 1226 1200 1393 1300 1017 1365 877 64,25
18. Garampáld Pavlová 7,61 521 521 343 288 273 250 227 90,8
19. Gyarak Kmeťovo 5,19 704 42 969 958 1 902 1 0,11
20. Helemba Chľaba 13,95 1040 1015 758 702 609 695 543 78,12
21. Hull Hul 12,68 824 111 1267 1229 6 1220 4 0,32
22. Ipolykiskeszi Malé Kosihy 8,43 548 538 459 416 404 386 357 92,48
23. Ipolyszalka Salka 26,06 1590 1586 1150 1075 1001 1052 960 91,25
24. Jászfalu Jasová 19,92 1146 881 1275 1204 29 1211 26 2,14
25. Jattó Jatov 18,65 - - 802 791 34 771 27 3,5
26. Kamocsa Komoča 13,47 1760 1760 993 922 778 918 689 75,05
27. Kéménd Kamenín 28,03[forrás?] 1812 1806 1575 1529 1374 1523 1179 77,41
28. Kicsind Malá nad Hronom 7,72 654 650 431 405 380 394 349 88,57
29. Kisbaromlak Branovo 9,32 412 261 560 561 14 590 26 4,4
30. Kisgyarmat Sikenička 13,91 863 852 507 499[forrás?] 459 451 398 88,24
31. Kisújfalu Nová Vieska 17,60 881 880 887 799 703 737 645 87,51
32. Kolta Kolta 25,85 1545 1071 1498 1438 49 1407 19 1,35
33. Komáromcsehi Čechy 11,84 596 107 316 326 5 299 13 4,34
34. Komáromszemere Semerovo 23,4 1128 147 1290 1308 37 1452 27 1,86
35. Komját Komjatice 30,75 4104 697 3981 4207 29 4287 22 0,51
36. Köbölkút Gbelce 26,61 2021 2018 2374 2311 1718 2218 1513 68,21
37. Kőhídgyarmat Kamenný Most 20,33 1410 1410 1109 1034 931 1034 875 84,62
38. Kürt Strekov 41,05 2772 2751 2394 2233 1983 2086 1708 81,87
39. Leléd Leľa 8,24 553 549 400 396 343 375 307 81,86
40. Libád Ľubá 9,39[forrás?] 714 714 471 458 398 462 335 72,51
41. Mánya Maňa 21,59 1304+742 84+568 2202 2108 17 2112 3 0,14
42. Muzsla Mužla 51,95[forrás?] 2942 2934 2070 1937 1640 1923 1427 74,2
43. Nagysurány Šurany 59,81 5225+1041+950 1626+29+55 10192 10491 88 10177 63 0,61
44. Nána Nána 17,94 1115 1111 1133 1162 871 1180 831 70,42
45. Nyitramalomszeg Lipová 13,63 903 141 1617 1592 15 1560 10 0,64
46. Nyitranagykér Veľký Kýr 23,63 1952+236 1812+200 3438 3190 2051 3008 1634 54,32
47. Ohaj Dolný Ohaj 17,02 1081 544 1763 1671 9 1600 8 0,5
48. Özdöge Mojzesovo 7,49 884 61 1422 1380 4 1338 1 0,07
49. Párkány Štúrovo 13,44 3079 3016 13347 11708 8048 10919 6624 60,66
50. Pozba Pozba 9,4 502 500 620 575 443 509 379 74,45
51. Rendve Radava 7,54 825 10 957 881 0 798 0 0
52. Sárkányfalva Šarkan 13,63 419+223 419+220 396 350 300 366 264 72,13
53. Szentmihályúr Michal nad Žitavou 8,19 592 101 682 695 6 672 8 1,19
54. Szímő Zemné 26,34 2818 2813 2243 2201 1645 2281 1605 70,36
55. Szőgyén Svodín 53,48 1998+1576 1989+1569 2734 2649 2040 2574 1808 70,24
56. Tardoskedd Tvrdošovce 55,56 5353 5050 5276 5120 3653 5188 3234 62,33
57. Tótmegyer Palárikovo 51,29 3603 956 4463 4359 93 4341 88 2,02
58. Udvard Dvory nad Žitavou 63,85 4387 4343 5143 5138 3684 5164 3208 62,12
59. Újlót Veľké Lovce 25,84 1853 756 2165 2121 209 1955 175 8,95
60. Valkház Vlkas 6,69 484 203 393 338 9 335 3 0,89
61. Zsitvabesenyő Bešeňov 17,09 1545 1444 1877 1723 1380 1695 1205 71,09
62. Zsitvafödémes Úľany nad Žitavou 8,4 1289 30 1559 1546 3 1542 5 0,32
- összesen spolu 1347,1 144417 48483 33,57

Források

[szerkesztés]
  • 1966 Beszélő múlt - Az érsekújvári járás története. A Hét 1966. május 15.
  • Gudmon Ilona - Liszka József 1992: Népi építkezés az érsekújvári járás területén.
  • Jankus Gyula 1988: Az Érsekújvári járás keleti részének helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 79.
  • Laco Zrubec: Šurany (Nagysurány), Mestský úrad Šurany (Nagysurány Városi Hivatal), Šurany, 1998

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A 2001-es népszámlálási adatok alapján.
  3. ↑ A 2011-es népszámlálási adatok alapján.
  4. ↑ ma7.sk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érsekújvári_járás&oldid=25277898#Történet”