Kamocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kamocsa (Komoča)
Kamocsa - községháza
Kamocsa - községháza
Kamocsa címere
Kamocsa címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Polgármester Lukács Valéria
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 918 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 13,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kamocsa (Szlovákia)
Kamocsa
Kamocsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 18° 01′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 18° 01′ 20″
Kamocsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamocsa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kamocsa (szlovákul Komoča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kamocsa Érsekújvártól 14  km-re délnyugatra, Gútától 7 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, Ifjúságfalvával szemben. Áthalad rajta a Gútát Érsekújvárral összekötő 563-as főút. Kamocsa mellett (a falutól északra) torkollik a Vágba a Nyitra-csatorna. Közigazgatásilag délről Gúta, délkeletről Naszvad, keletről Érsekújvár, északkeletről Andód, északról Szímő, nyugatról pedig Ifjúságfalva határolja.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek. A lengyeli kultúra településének nyomait találták itt meg. Később latén korból,[2] római korból barbár település, valamint kora középkori telep és sírlelet került elő.[3] Tacy dűlőben 11-13. századi telepkerámiát és cserépbogrács töredékeket is találtak.[4]

A mai települést 1416-ban "Kamacha" néven említik először. A középkorban különböző nemesi családok birtoka volt. A 16. században a török elpusztította, de a 17. század közepén újratelepítették és száz évvel később már 850 lakosa volt. A 15. században az Amadé és Hunyadi családoké. 1787-ben 95 házában 850 lakos élt. 1828-ban 201 házainak és 1380 lakosainak száma. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. 1848-ban 19 kézművest említenek a faluban. 1856-ban egy tűzvészben Kamocsa teljesen leégett. 1903-ban árvíz sújtotta.

Fényes Elek geográfiai szótárában a faluról így ír: "Kamocsa magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik lapályos sikságon a Vágh bal partján, Guttához éjszakra fél, Érsekujvártól nyugotra 2 mfldnyire. Mi a helység határát illeti, tagosztály, vagy más hiteles felmérés még itt nem levén, ezt holdakban megmondani nem lehet egyébkint, hanem hogy Kamocsa határa 38 és 1/2 régi telket tesz, mellyből urbéri föld 31 és 1/2 telek, a curialistáké pedig 7 telek. Földesuri majorság nincs. A fenemlitett határnak ismét 1/4 része szántóföld, 1/4-de legelő, 2/4-de pedig kaszálló. Szőleje nincs, több lapályos völgyeit fűzfákkal ülteti be, mellyekből minden harmadik, vagy negyedik évi áglemetélés által tüzifát elegendőt szerez. A föld minősége agyagos homok, s ezért leginkább gyökeres és kerti növények termesztetnek, minthogy a föld arra legalkalmasabb, s kevés is lévén, gazdasági szempontból legjövedelmezőbb. Termesztetik pedig különösen veres hagyma, sárga répa, petrezselyem, káposzta, dinnye s a t. Az állattenyésztés, valamint a mezei gazdálkodás is meglehetősen díszlik, hanem a Vágh folyók gyakori kiöntései miatt sokat szenved. Népessége 1340 lélek, kik közül reformált vallásu 1203, r. kath. 1, zsidó 56. Nemes 274, polgár 1010, zsidó 56. A nyelv egyedül magyar. Telkes jobbágy van 206, zsellér 7, lakó 6, kereskedő zsidó 11. Reformatusok anyaegyházán s iskoláján kivül emlitést érdemel még itt egy olajütő, mellyen keserves izzadással emberi erő tesz szert valamelly kis olajra. Jelenleg földesuraságok: gr. Hunyady József, ki szinte felét birja a helységnek; Balogh Ferencz, Halasy Eduárd, Lieszkovszky, Ghyczy, Petrics, Rozsos curialis nemes családok; Pethes, Kosa, Pollák." [5]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1947-1948-ban 48 magyarországi szlovák családot telepítettek le ide az elüldözött magyarok helyére. 1952-ben újabb nagy árvíz sújtotta a községet.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1760, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 922 lakosából 778 magyar és 132 szlovák volt.

2011-ben 918 lakosából 689 magyar és 158 szlovák volt.

Népességszám-változás 1890-2007 között:[6]

Év Lakosság
1890 1749
1900 1781
1910 1760
1921 1801
1930 1723
Év Lakosság
1950 1534
1961 1501
1970 1341
1980 1135
Év Lakosság
1991 993
2001 922
2007 904
2011 918

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt volt egy időben prédikátor Besnyei György református bibliafordító és mátyusföldi esperes.
  • Itt született 1801-ben és alkotott Lukács Pál író, színész, nevelő.
  • Itt született 1857-ben Pethes János tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi író, újságíró.
  • Itt született 1876-ban Baranyay József újságíró, könyvtáros, helytörténész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1787-ben épült a korábbi, a török által elpusztított fatemplom helyén.
  • A Vág-parti kemping gyakran ad otthont kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak (Klikkfest, Felvidéki Magyar Sziget).

Oktatás[szerkesztés]

  • Magyar tanítási nyelvű általános iskoláját 2002-ben szüntették meg.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Alapy Gyula 1935: A kamocsai cölöpépítmények. Nemzeti Kultura III, 55-59.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Alapi Gyula 2000: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, 7-11. Kb. 3 m mélyen csatornaásás közben vaskori cölöpépítményeket találtak.
  3. Darina Bialeková 1989 (zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia. Nitra, 261 No. 25/385.
  4. Alojz Habovštiak 1974: Nálezy stredovekých hlinených kotlíkov na Slovensku. Zbor. SNM LXVIII - História 14, 135 No. 21; 1931 SMSS 25, 25.
  5. http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/0118-120e.html
  6. http://www.komoca.ocu.sk/doc/zadaniekomoca.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamocsa témájú médiaállományokat.