Barsbaracska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsbaracska (Bardoňovo)
Kostol kresťanskej reformovanej cirkvi v Bardoňove.jpg
Barsbaracska címere
Barsbaracska címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Nyitrai
Rang község
Polgármester Tibor Černák
Irányítószám 941 49
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 786 fő (2011) +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193 m
Terület 23,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barsbaracska (Szlovákia)
Barsbaracska
Barsbaracska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 25′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 25′
Barsbaracska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsbaracska (szlovákul Bardoňovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Érsekújvártól 28 km-re, északkeletre található.

Története[szerkesztés]

Ősi magyar település, melyet valószínűleg Bars - Borsa vezér hozott létre közvetlenül a honfoglalást győzelmesen lezáró Pozsonyi csata után, a 10.-11. század során. 1269-ben Baracha néven említik először.

Vályi András szerint "BARACSKA. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi járásban, ambár határjában erdeje olly nagy nints, mint más helységeknek; de mivel szükségére fája elég, épűletre való is az Uraságnak engedelmével, ’s más javakkal is bővelkedik, első Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Baracska, magyar-tót falu, Bars vgyében, 380 kath., 17 evang., 250 ref. lak. Ref. filial templom és oskola. Határja dombos, de termékeny; legelője sok, és a juhoknak nagyon egészséges; erdeje derék, szilvás s más gyümölcsös kertjei messze kiterjedtek; bort is termeszt. F. u. többen. Ut. p. Léva." [2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Az etnikai állapot (a lényeges magyar jelleg) a második világháborút lezáró események, illetve a Benes-i (Kassai) Dekrétum alapján megváltozott. A magyar lakosság egy részét áttelepítették Magyarországra, más részét pedig télvíz idején fűtetlen marha-vagonokban szállították el Szudétaföldre, ahol cseh és morva parasztoknak "rabszolga-munkára" adták el. Helyükbe szlovák telepeseket hoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1017-en, többségben magyarok lakták, szlovák és izraelita kisebbséggel.

2001-ben 886 lakosából 536 szlovák és 342 magyar volt.

2011-ben 786 lakosából 454 szlovák, 233 magyar, 5 cseh és 94 ismeretlen nemzetiségű.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. Barsbese filiája.

Források[szerkesztés]

  • Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 285.
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.