Pozba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pozba (Pozba)
Kostol v obci Pozba.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Katarína Ivaničová
Irányítószám 941 51
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozba (Szlovákia)
Pozba
Pozba
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 18° 23′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 18° 23′ 10″
Pozba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozba témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozba (szlovákul Pozba) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Érsekújvártól 26 km-re északkeletre, Lévától 26 km-re délnyugatra fekszik. A községhez tartoztak Újmajor, Nagyberek, Kispozba és Szentkút puszták is, utóbbi búcsújáróhely volt.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is megtelepedhettek. A feltárások során, a falu déli részén a Hévmagyarádi kultúrához köthető cserépmaradványokat találtak.

1339-ben Károly Róbert király adománylevelében említik először, ebben a király szolgálataiért a falut és környékét Baratskay Miklósnak adta. 1405-ben a Kálnai család, 1496-ban a Füssy család, majd 1522-ben vásárlással az Atczél család lett a birtokosa. A 16. századtól többször szenvedett a török támadásoktól, 1606-tól pedig a hódoltság része lett. 1664-ben a falunak 150 lakosa volt. A török kiűzése után 1700-ban a Balogh család szerezte meg a birtokot, majd 1750-ben egy részét a Hunyadi család vásárolta meg, majd tőlük 1847-ben Kelecsényi Rafael vette meg. 1773-ban 225 volt a lakosok száma. Református temploma 1775-ben épült. 1862-ben a község fele a Barlanghy család tulajdonába került. 1866-ban egy tűzvészben az egész falu leégett. A Kelecsényi család a 20. század elején a Balogh és a Barlanghy család birtokait is megvásárolta. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermeléssel foglalkoztak.

A falu határában levő kegyhely onnan ered, hogy egykor a Máriacsaládi kegyhelyre menet erre jártak keresztül a búcsúsok és az erdőben egy forrásra akadtak. A víznek bebizonyosodott csodatevő ereje, mivel sokan nyerték vissza látásukat, s nemsokára ez lett a búcsúsok úticélja. 1841-ben kis kápolna épült a forrás közelében, amely 1885-ben összedőlt, de 1914-ben újjáépült. Másik kápolnája 1926-ban épült.

Vályi András szerint „POZBA. Elegyes magyar falu Bars Vármegyében, földes Urai Balog, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Besséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja jól termő.” [2]

Fényes Elek szerint „Pozba, magyar falu, Bars vmegyében, Baracska mellett: 82 kath., 340 ref. lak. Ref. anyaekklésia. Bővelkedik gabonával, borral, gyümölccsel. Erdeje is van. F. u. a Balogh nemzetség. Ut. p. Verebély.” [3]

Fejlődésében sokat jelentett az 1913-ban megépített vasútvonal. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához, majd 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 502, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 575 lakosából 443 magyar és 123 szlovák.[4]

2011-ben 509 lakosából 379 magyar és 112 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Két búcsújáró kápolnája közül az egyik 1914-ben, a másik 1926-ban épült, neogótikus stílusban.
  • Református temploma 1790-ben épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozba témájú médiaállományokat.