Nána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nána (Nána)
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Turisztikai régióDunamenti
Rang község
Első írásos említés 1157
Polgármester Molnár Dezső
Irányítószám 943 60
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 1223 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület17,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nána (Szlovákia)
Nána
Nána
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 41′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 41′ 50″
Nána weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nána témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nána (szlovákul Nána) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nána Párkánytól 2 km-re északnyugatra fekszik, a Garam nyugati partjának közelében, 110 méteres tengerszint feletti magasságban. Párkánytól a Pozsony-Budapest vasútvonal választja el (ez egyben a községhatár is). Nánán keresztülhalad a Párkányt Lévával összekötő 76-os út. 2 kilométer hosszú mellékút teremt közvetlen összeköttetést a párkányi vasútállomással.

Délről Párkány, keletről Garamkövesd, északkeletről Kicsind, északról és északnyugatról Kőhídgyarmat, délnyugatról pedig Ebed községekkel határos. Északkeleti határát a Garam-folyó alkotja, ez egyben a történelmi Esztergom és Hont vármegye határa is. Keleti határának egy részét a Párkány-Garamkövesd közötti országút képezi. Nyugaton határa egészen a Dunamenti-dombvidék lábáig nyúlik, ahol a falu szőlői is találhatóak (Hegyfarok).

Élővilága[szerkesztés]

A Hegyfarok területe 1965 óta védett (CHKO Vŕšok) szárazságkedvelő növénytársulásaiért. A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés]

1157-ben II. Géza királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekségnek sóvám szedésére jogot adományoz. A 14. századig a Nána-Beszter család, 1347-től az esztergomi káptalan birtoka. A 16. században a Nyáry család is birtokos a községben. 1530-ban a török támadása következtében a falu elnéptelenedett s a 150 éves török uralom után a falut szerbekkel telepítették újra, akik azonban néhány generáció után teljesen magyar ajkúvá váltak. A 18. században a káptalan uradalmi majort létesített a területén, mely később faluvá növekedett. 1715-ben 12 háztartása volt, 1755-ben 105-en lakták, 1787-ben 35 házában 275 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 399 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1900-ban téglagyárat alapítottak a községben.

Vályi András szerint "NÁNA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye jó, legelője elég, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban, réttyeinek, és legelőinek egy részét Garam vize néha el őnti."[3]

Fényes Elek szerint "Nána, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rend szerint Komárom vmegyében, Párkány, Ebed helységek, Mikó és Kis-Tata puszták határai és a Garan vize közt: 450 kath. lak., a Nána vize mellett. Mikó és Kis-Tata pusztákon az uradalomnak nagy gazdasága van; Nánán pedig birnak a lakosok 358 hold róna fekvésü termékeny szántóföldet, 59 hold rétet, 1009 kapa szőlőt. E határon megy keresztül a pest-váczi vasutvonal. F. u. az esztergomi káptalan. E helységről már II. Geyza oklevelében van szó 1157 évről."[4]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1960-ban közigazgatásilag Párkányhoz csatolták, 1991 óta ismét önálló község. Napjainkban a község életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom (nagy kemping működik itt).

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 780 lakosából 725 magyar, 17 német, 3 szlovák anyanyelvű és 35 csecsemő volt.

1910-ben 1115 lakosából 1111 magyar és 4 szlovák.

2001-ben 1162 lakosából 871 magyar és 263 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 1180 lakosából 831 magyar és 266 szlovák nemzetiségű.

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

Szent Vendel szobra

Nánán magyar és szlovák tagozattal rendelkező óvoda és magyar tannyelvű alapiskola működik. A korábban megszüntetett kisiskola 1991-ben nyílt meg újra.[5]

A községben 2003 óta évente megrendezik a falunapot. Az első falunapon szentelték fel a község zászlaját és címerét.[6]

Nánán könyvtár, Csemadok-alapszervezet, színjátszó- és éneklőcsoport, valamint nyugdíjasklub is működik. A Nánai Színjátszó Csoportot 1996-ban alapították. Fellépéseiket számos díjjal jutalmazták, Juhász Mária rendezői munkásságát 2009-ben Mics Károly-díjjal tisztelték meg.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Ratkó Anna szülőhelye, aki magyarországi népjóléti- majd egészségügyi miniszter volt, a Ratkó-korszak névadója.
  • Itt született 1946-ban Dániel Erzsébet népművelő, néprajzi gyűjtő.
  • Itt született 1946-ban Janiga József felvidéki magyar festő, grafikus, illusztrátor, pedagógus, „a Csallóköz festője”.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1791-ben épült a korábbi barokk kápolna felhasználásával.
  • Szent Vendel szobrát 1906-ban állították fel a templom és a régi iskola előtt.
  • A templom előtt látható a község első említésének 850. évfordulójára (2007) emelt faragott emlékmű.
  • A régi községi parkot napjainkra felújították. Itt található a második világháború áldozatainak emlékműve, a Csemadok-emlékmű, valamint Nagy József (1901-1970) kántortanító emlékköve. Fennmaradt a park szélén a régi transzformátorállomás épülete is.
  • A temetőben barokk kőkereszt található.[7]

Képtár[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nána témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  • Horusitzky Henrik 1903: Magyar-Szögyén és Párkány-Nána vidéke. Magyarázatok a magyar Szent Korona országainak részletes geológiai térképéhez. Budapest.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk No. 894
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Archivált másolat. [2009. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  6. Archivált másolat. [2009. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  7. Archivált másolat. [2009. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)