Ratkó-korszak
A Rákosi-korszakon belüli Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1955 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. (1954-ben tetőzött.[1]) Az 1878 óta tartó terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el.[2][3][4] Az ebben a félévtizedben (1950-1955) született népes generációt Ratkó-gyerekeknek hívják. (A fogalom a társadalomkutatásban a generációs korcsoportok magyar viszonylatú felosztásában lényegi szerepet kapott. Ők alkotják az úgynevezett Nagy generációt.[5])
„Ratkó-gyerekek” és „Ratkó-unokák”
[szerkesztés]
A 2000-es évek harmincévesei (1973-1977 között születettek) az úgynevezett Ratkó-unokák, a Ratkó-gyerekek gyerekei. Szüleik korosztálya rendkívül népes volt és az abortusz 1973-as szigorítása, a sok, családra vágyó fiatal, továbbá a korabeli születésösztönző intézkedések következtében az 1974-es és az 1975-ös év demográfiai csúcsot hozott.[7] A korosztály az általános iskolát még a Kádár-rendszer idején végezte, de a középiskolai tanulmányaik nagyobb része már a rendszerváltás utánra esett. A külföldre utazás számukra így nem jelentett rendkívüli eseményt. Nagyon aktív korosztály: alig tízezer harmincéves vonult ki a munkaerőpiacról, és csak hat-hétezer volt köztük a munkanélküli. A többiek – 160 ezren – dolgozók.[forrás?] (A közbeszédben és a populáris kultúrában néha használatos rájuk a Kis generáció megnevezés.[8])
A korabeli munkaerő-piaci elemzésekben és társadalompolitikai tanulmányokban gyakran említik a Ratkó-gyerekeket és a Ratkó-unokákat, erre vezették vissza, hogy Magyarországnak akkoriban nem volt akut demográfiai problémája. A Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák már a munkaerőpiacon voltak, a kereső-eltartott arány emiatt a 2010-es évekig viszonylag kedvezően alakult. A Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával feltehetőleg pótlólagos erőforrások bevonására lesz szükség a munkaerőpiacon.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dupcsik Csaba - Valóban több gyerek születik, ha betiltják az abortuszt? (Qubit.hu, 2023.07.24.)
- ↑ 1043/1956. számú minisztertanácsi rendelet
- ↑ Aleksandra Michalczyk, Kutassy Dorottya, Alter Emese, Antoni Rita - Az én testem, a te tested, a mi testünk 1. fejezet: A nők testi autonómiája elleni támadások Lengyelországban és Magyarországon (444.hu, 2025.11.26.)
- ↑ Weiler Vilmos - „Nincsen hideg nő, csak ügyetlen férfi” / így tanították a Kádár-rendszerben szexelni a magyar férfiakat (Telex.hu, 2024.12.30.)
- ↑ Bereményi Géza forgatott róluk filmet 1985-ben, amelyet 1986-ban mutattak be.
- ↑ https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Fődi Kitti - Negatív hatása volt a magyarországi abortuszkorlátozásnak a gyerekek későbbi életére (444.hu, 2021.05.17.)
- ↑ Az Első Emelet együttes utolsó albuma róluk szól.
- ↑ Miért fogy a magyar? - informatív videó az Index.hu Youtube csatornáján, 2019.07.22.
További információk
[szerkesztés]- Ratkó-korszak
- Egy sikerre ítélt generáció, 35-ön innen[halott link]
- Klág Dávid - Hé, öreg, most már befoghatnád! (Index.hu, 2019.11.22.)