Helemba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helemba (Chľaba)
Jellegzetes homokkőbe vájt borospincék bejárata
Jellegzetes homokkőbe vájt borospincék bejárata
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1138
Polgármester Kosznovszka Henrietta
Irányítószám 943 66
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 695 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 116 m
Terület 13,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Helemba (Szlovákia)
Helemba
Helemba
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 49′ 50″, k. h. 18° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 50″, k. h. 18° 49′ 40″
Helemba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helemba témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Helemba (szlovákul Chľaba, németül Hellenbach) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 9 km-re északkeletre, Ipolydamásdtól 2 km-re délre, a Kovácspataki-hegyek (szlovákul: Burda) nemzeti természetvédelmi rezervátum keleti részén, a Duna és az Ipoly folyók között, azok összefolyásánál fekszik. Ősi bortermelő vidék. Folyamatban van az Ipolydamásd felé menő közúti Ipoly híd újjáépítése.

Története[szerkesztés]

1124-ben említi először oklevél. Györffy György szerint királyi, illetve hercegi birtok. 1108 körül Álmos herceg 33 helembai halászt ad a dömösi prépostságnak. A 13. század elején az esztergomi érsek gyümölcsöse volt a faluhoz közeli Helemba-szigeten. A falut a tatárjárás teljesen elpusztította.

1346. március 19-én I. Lajos király kiemelte Helemba, Szob és Letkés települések szolganépét az ispánok joghatósága alól és elrendelte, hogy az ellenük támasztott panaszokat elébe vagy az általa kinevezett „tiltjeik” elébe kell terjeszteni. 1355. március 19-én Lajos király az említett három település sajkásainak vámmentességet biztosított a Duna Pozsonytól Szalánkeménig húzódó szakaszán. A rendeletet azonban többször megsértették, 1467-ben a helyi sajkásokat kényszeríttették az esztergomi vám megfizetésére. 1416. november 25-én Zsigmond király megerősítette I. Lajos okiratát a helyi hajósok jogaira vonatkozóan. 1522-ben a király Letkés, Helemba, Szob és Tölgyes településeket Bakócz Tamás érsek végrendeletének megfelelően zálogba adta az esztergomi káptalannak.

1838-ban árvíz mosta el a települést, melyet ezután máshol építettek fel újra. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz került.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1040, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 702 lakosából 609 magyar és 84 szlovák.

2011-ben 695 lakosából 543 magyar és 123 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1769-ben épült Szent Imre herceg tiszteletére.
  • Jellegzetességei a homokköves hegyoldalba vágott ősi borospincék. Pincemúzeum is működik itt.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helemba témájú médiaállományokat.