Bellegszencse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bellegszencse (Podhájska)
Bellegszencse templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Vladimír Bakoš
Irányítószám 941 48
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 1062 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 137 m
Terület 11,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bellegszencse (Szlovákia)
Bellegszencse
Bellegszencse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 18° 20′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 18° 20′ 20″
Bellegszencse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bellegszencse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bellegszencse (szlovákul: Podhájska) község Szlovákia Nyitrai kerületének Érsekújvári járásában. Kisbelleg és Szencse egyesítésével keletkezett.

Fekvése[szerkesztés]

A Garam-menti dombság nyugati részén, Lévától 26 kilométerre délnyugatra, Érsekújvártól 28 kilométerre északkeletre, Nagysuránytól 20 kilométerre keletre található, Rendve és Pozba között.

Története[szerkesztés]

1918 novemberében a helyi zavargások során kirabolták az elmenekült Deutsch Jakab zsidó kocsmáját és elűzték a helyi kántortanítót. A tanító a lévai nemzetőrség segítségét kérte, akik a renitens személyeket megverték és a lévai börtönbe zárták.[2]

Területe a trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A völgytalpi útifalu 1960-ban, Kisbelleg és Szencse egyesítésével jött létre. A fejlődés alapjait az 1973-as fúrások teremtették meg, amikor 1900 méter mélyről 80°C-os termálvíz tört a felszínre. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy a harmadkorból származó, literenként 6,69g kationt és 11,024g aniont tartalmazó szencsei víz üdítőleg hat a szervezetre. Gyógyító hatása leginkább a felső légúti megbetegedésekre, hátgerinc bántalmakra, ér és mozgásszervi betegségekre jótékony. Emellett gyógyítja a belső szerveket, segíti a csonttörések gyógyulását, bőrgyógyító hatású, csökkenti a reumatikus fájdalmakat és serkenti a pajzsmirigy működését. 1974-ben 4 800 000 csehszlovák korona költséggel megépült a 35x15x1,2 m-es termálvizes ülőmedence, valamint a 8x8,5x0,9 m-es gyermekmedence. A vendégek ellátását már ekkor több vendéglátóegység (Borinka Hotel, Termál Étterem, néhány büfé) biztosította. A „dolgozó népet szolgáló”, igénytelennek is nevezhető „szocreál komplexum” élte mindennapjait. 1991-ben némi felújítást végeztek, amely kiterjedt a Borinka Hotelre is. A falu 1993-ban, Csehszlovákia felbomlásakor Szlovákia része lett. A vidéki turizmus fellendítése érdekében 2003-ban létrehozták a Thermal mikrorégiót, amelyhez tizenegy környékbeli község csatlakozott. Az együttműködés első eredményeként a pozsonyi műszaki egyetem diákjai – szakmai gyakorlat keretében – kidolgozták a községek fejlesztési tervét és a majdani turisztikai útvonalakat (ezek mindegyike a szencsei termálvizes fürdőbe vezet).

Látnivalók[szerkesztés]

A falu környéki erdők és a kellemes környezet kirándulásra csábít. Érdemes meglátogatni az 1512-ből való máriacsaládi pálos kolostor közeli romjait; a tegzesborfői (Hont vármegye) sziklába vájt lakhelyeket; a mesterséges vízesést Újvárnál; a méntelepet Kistapolcsányon és a lévai várat. Feltétlen figyelemre méltók a környék festői szépségű dél-szlovákiai falvai is.

A termálfürdő[szerkesztés]

A fürdőben rejlő nagyobb lehetőségek felismerése az 1990-es évek második felére tehető. Előbb 1998-ban autóskemping épült, majd 1999-ben – a gyógyvízre támaszkodva – egy testápolási komplexum (relaxációs-regeneráló központ) is megkezdte a működését. Ez utóbbiban masszázs, elektromos kezelés, finn szauna, szolárium, kondicionálóterem, napfürdő, sőt fodrászat és kozmetika is helyet kapott. A 2003-ban végzett kutatások hangzatosan megállapították, hogy a fürdő vizének összetétele megegyezik az izraeli Holt-tengerével. Azóta szívesen nevezik Szlovákia Holt-tengerének (Mŕtve more) a fürdőt. Ekkortól vette kezdetét a termálfürdő „nemzetközi felfedezése”. (Egyre több cseh és német vendég érkezett.) A másodpercenként 50 l-es vízhozamú forrás 83°C-os melegvize 4–7 atmoszféra nyomással tör a felszínre. Ilyen paraméterei egyetlen más termálforrásnak sincsenek a Felvidéken. 2003-tól – a megnövekedett érdeklődés hatására – a szabad ég alatti termálmedence télen is üzemel. Jelenleg a fürdő területén hét medence (két úszómedence, két nagymedence, egy ülőmedence, egy gyermekmedence és egy pezsgőfürdő) található. Télen – a szakaszos üzemmenetnél – az ülőmedence, a gyermekmedence és a pezsgőfürdő működik. A 14 ha alapterületű termálfürdőt az idelátogatók egész évben használhatják, mert a melegvíz felszálló gőze minden évszakban melegíti a testet. A termálfürdő területén emellett – a teljesség igénye nélkül – röplabdapálya, strandröplabda-pálya, gyermekjátszótér, csúszda, büfék, vendéglő, cukrászda várja a vendégeket. 2004-ben megkezdték a fedett téli uszoda építését.

A település napjainkban[szerkesztés]

A lakosok döntő többsége római katolikus vallású, akik a nagymányai plébánia kisbellegi, illetve szencsi filiáját alkotják. Az itt élők közül a 2001-es népszámlálás során 1177 fő szlováknak, 8 magyarnak, 7 csehnek és 1 cigánynak vallotta magát. A település – többek között – óvodával, 1-4. osztályos alapiskolával, könyvtárral, postával, vasútállomással, orvosi rendelővel, pénzváltóval, két római katolikus templommal, benzinkúttal, nyári mozival, futballpályával, futballcsapattal, több kereskedelmi (élelmiszer, drogéria, cipő, textil) és vendéglátóegységgel rendelkezik. Országos, sőt nemzetközi ismertségét a szencsei területen található sósvizű termálfürdőnek köszönheti. Az ideérkező turisták több szálláshely közül választhatnak. Aktív korú lakói többségének jelenleg még a mezőgazdaság és a környék (leginkább Érsekújvár, Léva) ipari, kereskedelmi és szolgáltatóegységei nyújtanak megélhetést, de egyre több azok száma, akik a növekvő idegenforgalomból is profitálnak.

Népesség[szerkesztés]

1880-ban Kisbellegen 207 szlovák és 33 magyar anyanyelvű, Szencsén 411 szlovák és 7 magyar anyanyelvű élt.

1890-ben Kisbellegen 216 szlovák és 15 magyar anyanyelvű, Szencsén 440 szlovák és 6 magyar anyanyelvű élt.

1900-ban Kisbellegen 266 szlovák és 26 magyar anyanyelvű, Szencsén 500 szlovák és 17 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben Kisbellegen 241 szlovák és 7 magyar anyanyelvű, Szencsén 571 szlovák és 17 magyar anyanyelvű élt.

1921-ben Kisbellegen 337 csehszlovák és 4 magyar, Szencsén 683 csehszlovák élt.

1930-ban Kisbellegen 422 csehszlovák, Szencsén 734 csehszlovák és 1 magyar élt.

1941-ben Kisbellegen 412 szlovák és 44 magyar, Szencsén 801 szlovák és 38 magyar élt.

1991-ben 1255 lakosából 1235 szlovák és 8 magyar volt.

2001-ben 1196 lakosából 1177 szlovák és 8 magyar volt.

2011-ben 1062 lakosából 985 szlovák és 12 magyar volt.

Irodalom[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bellegszencse témájú médiaállományokat.
  • 2011 Podhájska a jej okolie
  • 2006 Podhájska a okolie
  • 2006 Mikroregión Termál
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Mihálová, N. 2013: Politický vývoj v Leviciach v čase vzniku prvej Československej republiky. Acta Musei Tekovensis Levice IX, 50-59.