Bar (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyomásmérő műszer

A bar (jele bar) és a millibar (jele mbar) a nyomás mértékegységei. Nem tartoznak az SI-mértékegységek közé, ennek ellenére a bar a nyomás általánosan használt mértékegysége, mert 1 bar nyomás megközelítőleg egyenlő a Földön a tengerszinten mérhető légnyomással.

Definíció[szerkesztés]

1 bar nyomás a definíció szerint 100 000 pascal nyomásnak felel meg, a millibar ennek ezredrésze, azaz

  • 1 bar = 100 000 Pa = 100 kPa = 1 000 000 dyn/cm²
  • 1 mbar = 0,001 bar = 100 Pa = 0,1 kPa = 1 hPa = 1 000 dyn/cm²

Eredete a CGS mértékegységrendszer, amelyben az erő egysége a dyne volt. Ennek folytatása az MKS (méter kilogramm szekundum) mértékegységrendszer, amelyben az erő egysége a newton. Következésképp a bar és a Pascal átszámítása nem közelítő, hanem pontos érték.

A mbar mértékegységet a hPa-lal célszerű helyettesíteni, mert a Pa része az SI-mértékegységrendszernek (önálló nevű mértékegység), ezért viselhet prefixumot.

Nyomásmértékegységek
 
pascal
Pa

bár
bar
technikai atmoszféra
at
fizikai atmoszféra
atm
torr
és
mmHg
font per
négyzethüvelyk

psi
1 Pa ≡ 1 N/m² 10−5 10,197·10−6 9,8692·10−6 7,5006·10−3 145,04·10−6
1 bar 100 000 ≡ 106 dyn/cm² 1,0197 0,98692 750,06 14,504
1 at 98 066,5 0,980665 ≡ 1 kp/cm² 0,96784 735,56 14,223
1 atm 101 325 1,01325 1,0332 ≡ 101 325 Pa 760 14,696
1 torr 133,322 1,3332·10−3 1,3595·10−3 1,3158·10−3 ≡ 1 mmHg 19,337·10−3
1 psi 6,89476·103 68,948·10−3 70,307·10−3 68,046·10−3 51,715 ≡ 1 lbf/in²

Például: 1 Pa = 1 N/m²  = 10−5 bar  = 10,197·10−6 at  = 9,8692·10−6 atm … stb.

Eredete[szerkesztés]

A bar szó a görög nyelv βάρος (baros) szavából származik, jelentése súly. Hivatalos jele a bar; a korábban használt „b” háttérbe szorult, de gyakran előfordul a „mb” rövidítésben, ami a helytelen formája a millibar „mbar” rövidítésének.

A bart és a millibart Sir William Napier Shaw brit tudós vezette be 1909-ben, és 1929-ben fogadták el nemzetközi szinten.

Használata[szerkesztés]

A légköri légnyomást gyakran millibarban adják meg, ahol a „standard” tengerszinten mért nyomás 1013,25 mbar (hPa), ami 1,01325 bar-nak felel meg. Habár a millibar nem SI-mértékegység, ma is gyakran használt a meteorológiában a légköri nyomás leírására. Az SI-mértékegység a pascal (Pa), ahol 1 mbar = 100 Pa = 1 hPa = 0,1 kPa. A meteorológusok a légnyomás mérésére régóta a millibart használták. Az SI-mértékegységek bevezetése után sokan közülük szerették volna a régi adataikat megőrizni. A meteorológusok ezért ma is hektopascalt használnak, ami megfelel a millibarnak, bár minden egyéb területen a kilopascal használatos, és a hekto prefixumot alig-alig használják.

A mindennapi életben a nyomást gyakran a légköri nyomáshoz mérten relatíve adják meg. Ez a „mért” nyomás (bar gauge), jelölésére a barg esetleg a bar(g) használatos. Például, ha valaki azt mondja, hogy az autó kerekeiben 2,3 bar a nyomás, az valójában mért nyomás, és a kerékben a valódi nyomás 3,3 bar, de ez csak 2,3 bar-ral van a légköri nyomás felett, és ezt mutatná a keréknyomás mérő. Az abszolút nyomás (bar absolut) jelölésére a 'bara' vagy 'bar(a)' használatos.

Az amerikaiaknak a millibar a hurrikán és más szélvihar jelentésekből ismerős, itt az alacsonyabb központi nyomás általában erősebb szelet és erősebb vihart jelent.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]