Műszaki–technikai mértékegységrendszer
A műszaki–technikai mértékegységrendszert műszaki számítások céljára hozták létre, annak érdekében, hogy az alapmértékegységek közé kerüljön az erő mértékegysége. Elnevezése a már korábban jóváhagyott MKS mintájára MKpS mértékegységrendszer lett.[* 1]
Eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alkalmazása két forrásból származik. Az egyik: az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-es határozata arról, hogy a súly és a tömeg különbözik egymástól, és ehhez rögzítette az átszámításhoz szükséges állandót: a földi nehézségi gyorsulás törvényes értékét.
- Ebből következően az angolszász mértékegységrendszerben is elkezdték megkülönböztetni a tömeg (lbm) és az erő (lbf) mérésére meghatározott mértékegységeket (pound mass, pound force).
- Azokban az országokban, ahol már hétköznapi rutinná vált a méterrendszer, megtartották azt, csak annyit kellett módosítaniuk, hogy a tömeg helyett az erő legyen az alapmennyiségek egyike.
Alapmértékegységek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A méteregyezmény által jóváhagyott MKgS (méter-kilogramm-szekundum) mintájára a MKpS jelet kapta (méter-kilopond-szekundum), ahol a kilopond mellett gyakran hivatkoznak a legfontosabb alapegységre, mint kilogramm erő (kilogramm-force).
A bevezetett új mértékegység a kp kilopond; az az erő, amely normál nehézségi gyorsulásnál egy kilogrammnyi tömegre hat. Ez tehát 9,80665-szer nagyobb, mint a N (newton). A prefixumokat a kilogrammhoz hasonlóan értelmezték. Ezért például a Mp nem milliószorosa, hanem ezerszerese az alapmértékegységnek, a p (pond) pedig ezredrésze.[* 2]
A méter és a másodperc definíciója nem tér el az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott értéktől.
Származtatott mértékegységek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rendszerben értelmezett mértékegységek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Technikai tömegegység: akkora tömeg, amelyre a szabványos nehézségi erőtérben egységnyi súlyerő hat. Értéke ezért 9,80665-szer nagyobb, mint a kilogramm.
- Munka: m·kp: a megtett út és az erő skaláris szorzata
- Nyomaték: m·kp: adott sugár és az azon ható forgatóerő vektoriális szorzata (erőnyomaték, vagy forgatónyomaték)
- Fajsúly: kp/m³: a testre ható súlyerő és a (homogén) test térfogatának hányadosa
A rendszerhez kapcsolódó mértékegységek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Teljesítmény: LE[* 3] 75 m kp/s
- Nyomás: at, illetve ata, kp/cm²
- Mechanikai feszültség, rugalmassági modulus: kp/mm²[* 4]
- Térfogatáram: m³/h, nem része a rendszernek, de a technikai mértékegységrendszerben rutinszerűen használták. A másodperc helyett az óra szerepel, és ez korlátozza a koherenciáját.
- Hőmennyiség: nem része a rendszernek; ezért a már korábban definiált kcal (kilogramm-kalória) mértékegységet használták. Ez súlyos hibája a rendszernek, mert megszünteti a koherenciáját, hiszen szorzótényezőt kellett használni. Ezen kívül külön bizonyítani is kellett, hogy a hő és a munka egyenértékű.
- Hőáram: kcal/h; nem a szabványos másodperc, hanem az óra mértékegységből vezették le.
Problémák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezt a rendszert kezdetben csak gépészmérnöki számításoknál használták. Később a számításoknak már kapcsolódniuk kellett a villamosmérnöki számításokhoz, ahol viszont semmit sem definiáltak ebben a rendszerben.
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az irodalomban angolul: Mechanical Engineers' System, franciául: Système des mécaniciens.
- ↑ Hosszú időn keresztül a pond volt a lemezjátszó tűnyomás mérésénél a mértékegység.
- ↑ Angolul HP, Horsepower, németül PS, Pferdestärke.
- ↑ Brinell- és Vickers-keménység
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Budó, Ágoston-Pócza Jenő (1965). Kísérleti fizika I. Budapest: Tankönyvkiadó.
- Szilágyi Miklós, ed. (1977). Fizikai kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó. ISBN 963-10-1695-1.
- Fodor György, ed. (1971). Mértékegység kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó.
- Grimsel (1965). Lehrbuch der Physik. Leipzig: B. G. Teubner Verlagsgesellschaft.
- Cardarelli, François (2005). Encyclopaedia of Scientific Units, Weight and Measures. London: Springer. ISBN 978-1-85233-682-0.
- Russ Rowlett. "A Dictionary of Units of Measurement". University of North Carolina at Chapel Hill. 2011. november 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 8.
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) mértékegység lexikon
