Műszaki–technikai mértékegységrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A műszaki–technikai mértékegységrendszert műszaki számítások céljára hozták létre, annak érdekében, hogy az alapmértékegységek közé kerüljön az erő mértékegysége. Elnevezése a már korábban jóváhagyott MKS mintájára MKpS mértékegységrendszer lett. [jegyzet 1]

Eredete[szerkesztés]

  1. Alkalmazása két forrásból származik. Az egyik: az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-es határozata arról, hogy a súly és a tömeg különbözik egymástól, és ehhez rögzítette az átszámításhoz szükséges állandót: a nehézségi gyorsulás törvényes értékét.
  2. Ebből következően az angolszász mértékegységrendszerben is elkezdték megkülönböztetni a tömeg (lbm) és az erő (lbf) mérésére meghatározott mértékegységeket (pound mass, pound force).
  3. Azokban az országokban, ahol már hétköznapi rutinná vált a méterrendszer, megtartották azt, csak annyit kellett módosítaniuk, hogy a tömeg helyett az erő legyen az alapmennyiségek egyike.

Alapmértékegységek[szerkesztés]

A méteregyezmény által jóváhagyott MKgS (méter-kilogramm-szekundum) mintájára a MKpS jelet kapta (méter-kilopond-szekundum), ahol a kilopond mellett gyakran hivatkoznak a legfontosabb alapegységre, mint kilogramm erő (kilogramm-force).

A bevezetett új mértékegység a kp kilopond; az az erő, amely normál nehézségi gyorsulásnál egy kilogrammnyi tömegre hat. Ez tehát 9,80665-szer nagyobb, mint a N (newton). A prefixumokat a kilogrammhoz hasonlóan értelmezték. Ezért például a Mp nem milliószorosa, hanem ezerszerese az alapmértékegységnek, a p (pond) pedig ezredrésze.[jegyzet 2]

A méter és a másodperc definíciója nem tér el az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott értéktől.

Származtatott mértékegységek[szerkesztés]

A rendszerben értelmezett mértékegységek[szerkesztés]

  • Technikai tömegegység: akkora tömeg, amelyre a szabványos nehézségi erőtérben egységnyi súlyerő hat. Értéke ezért 9,80665-szer nagyobb, mint a kilogramm.
  • Munka: m·kp: a megtett út és az erő skaláris szorzata
  • Nyomaték: m·kp: adott sugár és az azon ható forgatóerő vektoriális szorzata (erőnyomaték, vagy forgatónyomaték)
  • Fajsúly: kp/m3: a testre ható súlyerő és a (homogén) test térfogatának hányadosa

A rendszerhez kapcsolódó mértékegységek[szerkesztés]

  • Teljesítmény: LE [jegyzet 3] 75 m kp/s
  • Nyomás: at, illetve ata, kp/cm2
  • Mechanikai feszültség, rugalmassági modulus: kp/mm2[jegyzet 4]
  • Térfogatáram: m3/h, nem része a rendszernek, de a technikai mértékegységrendszerben rutinszerűen használták. A másodperc helyett az óra szerepel, és ez korlátozza a koherenciáját.
  • Hőmennyiség: nem része a rendszernek; ezért a már korábban definiált kcal (kilogramm-kalória) mértékegységet használták. Ez súlyos hibája a rendszernek, mert megszünteti a koherenciáját, hiszen szorzótényezőt kellett használni. Ezen kívül külön bizonyítani is kellett, hogy a hő és a munka egyenértékű.
  • Hőáram: kcal/h; nem a szabványos másodperc, hanem az óra mértékegységből vezették le.

Problémák[szerkesztés]

Ezt a rendszert kezdetben csak gépészmérnöki számításoknál használták. Később a számításoknak már kapcsolódniuk kellett a villamosmérnöki számításokhoz, ahol viszont semmit sem definiáltak ebben a rendszerben.

Források[szerkesztés]

  • Budó, Ágoston-Pócza Jenő. Kísérleti fizika I.. Budapest: Tankönyvkiadó (1965) 
  • szerk.: Szilágyi Miklós: Fizikai kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó (1977). ISBN 963-10-1695-1 
  • szerk.: Fodor György: Mértékegység kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó (1971) 
  • Grimsel. Lehrbuch der Physik. Leipzig: B. G. Teubner Verlagsgesellschaft (1965) 
  • Cardarelli, François. Encyclopaedia of Scientific Units, Weight and Measures. London: Springer (2005). ISBN 978-1-85233-682-0 
  • Russ Rowlett: A Dictionary of Units of Measurement. University of North Carolina at Chapel Hill. (Hozzáférés: 2011. február 8.) mértékegység lexikon

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az irodalomban
    angolul: Mechanical Engineers' System
    franciául: Système des mécaniciens
  2. Hosszú időn keresztül a pond volt a lemezjátszó tűnyomás mérésénél a mértékegység
  3. Angolul HP, Horsepower
    németül PS, Pferdestärke
  4. Brinell és Vickers keménység