Csehszlovák korona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egykoronás érme, 1989, hátlap
Egykoronás érme, 1989, hátlap
Egykoronás érme, 1989, előlap
Egykoronás érme, 1989, előlap

A csehszlovák korona vagy koruna (csehül és szlovákul: Koruna československá, időnként Koruna česko-slovenská; „koruna” koronát jelent) volt az egykori Csehszlovákia történelme során használt három pénznem neve, melyek rendre 1919. április 10-étől 1939-ig, 1945. november 1-jétől 1953. május 31-éig és 1953. június 1-jétől 1993. február 7-éig voltak törvényes fizetőeszközei az államalakulatnak. Nagyon rövid ideig – 1939-ben és 1993-ban – volt a különálló Csehország és Szlovákia hivatalos pénzneme.

1993. február 8-án váltotta le a cseh korona és a szlovák korona.

Az (utolsó) ISO 4217-kódja és rövidítése CSK, illetve Kčs volt. Egy korona 100 hellerre oszlott (csehül „h”-val, szlovákul „hal.”-lal rövidítették, cseh egyes szám: haléř, szlovák egyes szám: „halier”). A csehszlovák korona rövidítést a számérték után írták.

Történelmi szempontból az osztrák–magyar koronát váltotta.

Húszkoronás bankjegy, 1988, előlap
Húszkoronás bankjegy, 1988, előlap

Története[szerkesztés]

A koronát (németül: Krone, angolul: crown) az Osztrák–Magyar Monarchiában mutatták be 1892. szeptember 11-én, az első modern aranyalapú valutaként. Csehszlovákia 1918-as különválása után, sürgősen szükség volt egy új pénzügyi rendszer létrehozására, amely a többi újonnan bevezetett pénznemektől eltérően nem szenved inflációban. Ez a reform a következő évben, 1919. április 10-én játszódott le, létrehozva a csehszlovák koronát. Az első bankjegyek még ebben az évben forgalomba jöttek, azonban az érméket csak három évvel később 1922-ben vették használatba.

A korona számos változtatáson esett át. Az egyik drasztikus reform 1953-ban játszódott le. Ebben az időben a Csehszlovák Kommunista Pártnak az országban található kettős piaccal kellett foglalkoznia: az állandó piac biztosítani tudja az alap élelmiszerellátást – elfelejtetve a háború alatti kvótarendszert –, míg a szabad piacban a termékek ára nyolcszor magasabb, de a minőségük is sokkal jobb. Eldöntötték, hogy a pénzügyi reform 1953. június 1-jén lesz, és hogy az új bankjegyeket a Szovjetunióban gyártják majd. A változtatást nagyon gyorsan előkészítették és titkos volt az utolsó pillanatig, azonban néhány információ kiszivárgott pánikot keltve az emberek között. A reform előtti utolsó napon Csehszlovákia miniszterelnöke, Antonín Zápotocký rádióbeszédet tartott, amiben szigorúan elutasított minden lehetséges reformot, ezzel elcsendesítve a polgárokat. Tudta, hogy hazudik a nemzetnek. A következő napon az emberek (akik elég szerencsések voltak, és nem kerültek rá a „kapitalista személyek” listájára, egy becsmérlő kategóriára, amit a hírszerzés bizonyos emberek feketelistájaként használt) kicserélhették a pénzüket akár 300 új koronára (5 régi ért 1 új koronát). Minden biztosítási értékpapír, államkötvény és egyéb kereskedelmi papír elvesztette értékét. Rengeteg ember gazdasági helyzete romlott meg, ez látható abból is, hogy hány petíció és demonstráció történt az országban. A legnagyobb tüntetés Plzen-ben volt, ahol 472 főt tartóztattak le.

1993-ban, a Csehszlovák államszövetség felbomlásával együtt a csehszlovák korona is két különálló pénznemre vált szét – a szlovák koronára és a cseh koronára. A szlovák korona helyett 2009-ben bevezették az eurót.

Források[szerkesztés]

Csehszlovákia, Csehország és Szlovákia pénzei
1919-1939 1939-1945 1945-1953 1953-1993 1993-2008 2009-
Első korona
érmék
pénzjegyek
Cseh-morva protektorátusi korona
érmék
pénzjegyek
Második korona
érmék
pénzjegyek
Harmadik korona
érmék
pénzjegyek
Cseh korona
érmék
pénzjegyek
II. vh. szlovák korona
érmék
pénzjegyek
Az ezredfordulós szlovák korona
érmék
pénzjegyek
Euró
érmék
pénzjegyek