Csehszlovák korona
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csehszlovák korona | |
| ISO 4217 kód |
|
| Ország |
|
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Központi bank |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehszlovák korona témájú médiaállományokat. | |
A csehszlovák korona vagy koruna (csehül és szlovákul: koruna československá, időnként koruna česko-slovenská; „koruna” koronát jelent) volt az egykori Csehszlovákia történelme során használt három pénznem neve, melyek rendre 1919. április 10-étől 1939-ig, 1945. november 1-jétől 1953. május 31-éig és 1953. június 1-jétől 1993. február 7-éig voltak törvényes fizetőeszközei az államalakulatnak. Nagyon rövid ideig – 1939-ben és 1993-ban – volt a különálló Csehország és Szlovákia hivatalos pénzneme.
1993. február 8-án váltotta le a cseh korona és a szlovák korona. Utóbbit 2009-ben leváltotta az euró.
Az (utolsó) ISO 4217-kódja és rövidítése CSK, illetve Kčs volt. Egy korona 100 hellerre oszlott (csehül „h”-val, szlovákul „hal.”-lal rövidítették, cseh egyes szám: haléř, szlovák egyes szám: halier). A csehszlovák korona rövidítést a számérték után írták.
Történelmi szempontból az osztrák–magyar koronát váltotta.
Története
[forrásszöveg szerkesztése]A koronát (németül: Krone, angolul: crown) az Osztrák–Magyar Monarchiában mutatták be 1892. szeptember 11-én, az első modern aranyalapú valutaként. Csehszlovákia 1918-as különválása után sürgősen szükség volt egy új pénzügyi rendszer létrehozására, amely a többi újonnan bevezetett pénznemtől eltérően nem szenved inflációban. Ez a reform a következő évben, 1919. április 10-én játszódott le, létrehozva a csehszlovák koronát. Az első bankjegyek még ebben az évben forgalomba jöttek, azonban az érméket csak három évvel később, 1922-ben vették használatba.
A korona számos változtatáson esett át. Az egyik drasztikus reform 1953-ban játszódott le. Ebben az időben a Csehszlovák Kommunista Pártnak az országban található kettős piaccal kellett foglalkoznia: az állandó piac biztosítani tudja az alap élelmiszerellátást – elfelejtetve a háború alatti kvótarendszert –, míg a szabadpiacon a termékek ára nyolcszor magasabb, de a minőségük is sokkal jobb. Eldöntötték, hogy a pénzügyi reform 1953. június 1-jén lesz, és hogy az új bankjegyeket a Szovjetunióban gyártják majd. A változtatást nagyon gyorsan előkészítették, és titkos volt az utolsó pillanatig, azonban néhány információ kiszivárgott, pánikot keltve az emberek között. A reform előtti utolsó napon Csehszlovákia miniszterelnöke, Antonín Zápotocký rádióbeszédet tartott, amiben szigorúan elutasított minden lehetséges reformot, ezzel elcsendesítve a polgárokat. Tudta, hogy hazudik a nemzetnek. A következő napon az emberek (akik elég szerencsések voltak, és nem kerültek rá a „kapitalista személyek” listájára, egy becsmérlő kategóriára, amit a hírszerzés bizonyos emberek feketelistájaként használt) kicserélhették a pénzüket akár 300 új koronára (5 régi ért 1 új koronát). Minden biztosítási értékpapír, államkötvény és egyéb kereskedelmi papír elvesztette értékét. Rengeteg ember gazdasági helyzete romlott meg, ez látható abból is, hogy hány petíció és demonstráció történt az országban. A legnagyobb tüntetés Plzeňben volt, ahol 472 főt tartóztattak le.
1993-ban, a csehszlovák államszövetség felbomlásával együtt a csehszlovák korona is két különálló pénznemre vált szét: a szlovák koronára és a cseh koronára. A szlovák korona helyett 2009-ben bevezették az eurót.
Bankjegyek
[forrásszöveg szerkesztése]1970-1973-as sorozat
[forrásszöveg szerkesztése]Az 1970-es években két bankjegyet hoztak forgalomba, a korábbi 25 koronás címlet helyett egy 20 koronás címletet, valamint egy 500 koronás címletet. Csehszlovákia felbomlása után a sorozat 500 koronás címletét cseh, vagy szlovák felülbélyegzéssel ellátva, átmenetileg cseh koronaként, illetve szlovák koronaként használták, még az új cseh és szlovák bankjegyek kellő mennyiségben rendelkezésre álltak.
| Névérték | Előoldal | Hátoldal | Méret | Nyelv | Évszám | Kibocsátás | Visszavonás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 20 Kčs | 134 x 59 mm | cseh | 1970 | 1971.04.01. | 1991.06.30. | ||
| 500 Kčs | 153 x 67 mm | szlovák | 1973 | 1973.11.01. | 1993.02.07. |
1985-1989-es sorozat
[forrásszöveg szerkesztése]A csehszlovák korona utolsó bankjegyeit az 1985-1989 között forgalomba hozott egységes sorozat képezte, ez 10, 20, 50, 100 és 1000 koronás címletekből állt, a szlovák nemzeti felkelés tematikájú 500 koronás kibocsátása a csehszlovákiai rendszerváltás, a bársonyos forradalom miatt azonban elmaradt.[1] A 10 és 50 koronás szlovák, a 20, 100 és 1000 koronás címletek pedig cseh nyelvű feliratokkal készültek. A Klement Gottwald kommunista pártfőtitkár portréjával nyomtatott, 1989, október 1-én forgalomba helyezett 100 koronás címletet 1990. december 31-én kivonták a forgalomból. Csehszlovákia felbomlása után a sorozat 10,20, 50 és 1000 koronás címletét cseh, vagy szlovák felülbélyegzéssel ellátva, átmenetileg cseh koronaként, illetve szlovák koronaként használták, még az új cseh és szlovák bankjegyek kellő mennyiségben rendelkezésre álltak.
| Névérték | Előoldal | Hátoldal | Méret | Nyelv | Évszám | Kibocsátás | Visszavonás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 10 Kčs | 133 x 67 mm | szlovák | 1986 | 1986.07.01. | 1993.02.07. | ||
| 20 Kčs | 138 x 67 mm | cseh | 1988 | 1988.10.01. | 1993.02.07. | ||
| 50 Kčs | 143 x 67 mm | szlovák | 1987 | 1987.10.01. | 1993.02.07. | ||
| 100 Kčs | 148 x 67 mm | cseh | 1989 | 1989.10.01. | 1990.12.31. | ||
| 500 Kčs | 152 x 67 mm | szlovák | 1990 | nem került forgalomba | - | ||
| 1000 Kčs | 158 x 67 mm | cseh | 1985 | 1985.10.01. | 1993.02.07. |
1992-es forgalomba nem került sorozat
[forrásszöveg szerkesztése]Csehszlovákia jegybankja 1992-től tervezte egy új, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 koronás címletekből álló bankjegysorozat kibocsátását Oldřich Kulhánek (1940-2013) tervei alapján, de ez az állam felbomlása miatt elmaradt. A koncepciót áttervezve az 1993-tól bevezetett, jelenleg is forgalomban lévő cseh korona bankjegyekhez használták fel.
- Csehszlovák 200 koronás bankjegyterv előoldala Comenius portréjával 1992-ből.
- Csehszlovák 200 koronás bankjegyterv hátoldala 1992-ből.
- Az 1992-es csehszlovák bankjegyterv alapján készült 1993-as cseh 200 koronás bankjegy előoldala.
Cseh és szlovák felülbélyegzések
[forrásszöveg szerkesztése]1993-ban Csehszlovákia felbomlásakor a csehszlovák korona forgalomban lévő egyes címleteinek előoldalát cseh és szlovák felülbélyegzéssel ellátva cseh, illetve szlovák koronaként hozták forgalomba. Csehország csak a 100, 500 és 1000 koronás címleteket bélyegezte felül, Szlovákia pedig a 20, 50, 100, 500 és 1000 koronás címleteket. Ezek a felülbélyegzések ragasztott bélyeget jelentettek, kivéve a cseh 1000 koronás felülbélyegzéseket, mert ott ragasztott és nyomtatott felülbélyegzést egyaránt használtak. Ezek a felülbélyegzett bankjegyek csak rövid ideig, átmenetileg maradtak forgalomban, amíg kellő mennyiségű új cseh és szlovák bankjegy állt rendelkezésre.
- Ragasztott bélyeges cseh felülbélyegzéssel ellátott csehszlovák 100 koronás bankjegy.
- Ragasztott bélyeges cseh felülbélyegzéssel ellátott csehszlovák 500 koronás bankjegy.
- Nyomtatott cseh felülbélyegzéssel ellátott csehszlovák 1000 koronás bankjegy.
Jegyzetek
[forrásszöveg szerkesztése]További információk
[forrásszöveg szerkesztése]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehszlovák korona témájú kategóriát.















