Bajta
| Bajta (Bajtava) | |
 | |
| Bajta - községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Turisztikai régió | Alsó-Ipolymente |
| Rang | község |
| Polgármester | Benkó József |
| Irányítószám | 943 65 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | NZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 403 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Terület | 9,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bajta
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 47° 51′, k. h. 18° 45′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 18° 45′ | |
| Bajta weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajta témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bajta (szlovákul Bajtava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Párkánytól 7 km-re északkeletre, a Kovácspataki-hegyek nyugati oldalán, a hegyekkel azonos nevű (szk.: Burda) természetvédelmi terület szélén található. Dombos vidéken, egy völgykatlanban fekszik.
Északról Ipolyszalka, keletről Leléd, délkeletről rövid szakaszon Helemba, délről és délnyugatról pedig Garamkövesd községekkel határos.
Története[szerkesztés]
1261-ben villa Boyta néven említi először oklevél. Területén már a kőkorszakban éltek emberek. Az esztergomi érsekség faluja volt. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el. 1594-ben az Esztergomot ostromló német katonaság dúlta fel a falut, lakóit szinte teljesen kiirtották. A 17. század végén a török elleni harcokban teljesen elpusztult, a magyar lakosság helyére később szlovákokat telepítettek, akik később elmagyarosodtak. 1725-ben 17 jobbágy és 8 zsellércsalád lakott a községben. 1822-ben még szlovák nyelvű községként említik, de 1890-re 562 lakosából már csak hét szlovák volt. 1848-tól az esztergomi káptalan bírta a falut. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1852-ben 349-en lakták.
Vályi András szerint "BAJTA. Tót falu Hont Vármegyébén, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Báti járásban. Határja termékeny, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, szőlő hegyei jó borokat teremnek, jeles vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Bajtha, magyar falu, Honth vármegyében, Esztergomhoz 1 mfd., 400 kath. lak. Kath. paroch. templom. Földjei soványak, de bora hires; erdeje szép. F. u. a primás."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 583 lakosa mind magyar.
2001-ben 401 lakosából 366 magyar és 24 szlovák nemzetiségű volt.[4]
2011-ben 403 lakosából 336 magyar és 36 szlovák nemzetiségű.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század második felében épült. 1872-ben neoklasszicista stílusban építették át.
- A templom bejáratánál álló keresztet 1787-ben állították.
- A faluközpontban álló emlékkopjafát 2001-ben állították.
- A falu nyugati szélén kőkereszt, a központban pedig öntöttvas feszület található.
Képek[szerkesztés]
Bajta látképe a templomdombról
Bajta katolikus temploma
Krisztus keresztje 1787-ből a templom bejáratánál
Az első világháborúban elesett hős bajtai katonák emlékműve
Bajta második világháborús hősi halottai
Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szentkép a Bajtáról Lelédre vezető úton, a Kovácspataki-hegyek északi szélén
Címeres üdvözlőtábla
Bajtai látkép, háttérben a Kovácspataki-dombok
Bajtai utcakép
Feszület a faluközpontban
Kopjafa-emlékmű
Katolikus templom
Katolikus templom
Bajtai látkép
Feszület a párkányi út elágazásánál
Bajta - kilátás kelet felé (háttérben Ipolyszalka és a Börzsöny)
Tájkép a község északi részén
Források[szerkesztés]
- Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
További információk[szerkesztés]
