Komáromszemere
| Komáromszemere (Semerovo) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Šima | ||
| Irányítószám | 941 32 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1332 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Terület | 23,409 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″48.016667°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″48.016667°N 18.350000°E | |||
| Komáromszemere weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromszemere témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Komáromszemere (szlovákul Semerovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Érsekújvártól 15 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község határában fekvő Váras nevű dombon egykor kelta erődítmény állt, melyet később a korai szlávok is használtak. A vár a történelem viharainak esett áldozatul.
Komáromszemere (Szemere) nevét Anonymus leírása említette először. A település a honfoglaló Huba vezértől leszármazott Szemere nemzetség ősi fészke volt. E nemzetségből származtak a Komárom megyei Csúzy, Lóti és Szemere családok is.
Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát 1210-ben említik először Eccl. S. Michaelis de villa Scemera alakban.
1247-ben Szemerei Leusták Káva megosztásánál tanúskodott.
1328-ban Lóti Dama szemerei birtokrészét adta zálogba Sándor fia Bodov fia Miklósnak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.
A falu a 16-17. században a török támadások következtében teljesen elpusztult, de később Miava környéki szlovákokkal telepítették újra.
A község pecsétje 1775-ből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Szemere, tót falu, Komárom vmegyében, Érsekujvárhoz 1 1/4 mfd. 712 kath., 50 héber lakossal, kath. anyaegyházzal. Határa dombos, de igen jó fekete földje van, kiterjed 5768 4/10 holdra, mellyből 57 15/32 urb. telek után 2228 hold urbériség, 2851 hold majorság, 305 h. erdő, 131 hold szőlő. Birják Balogh, Jankovich, Halasy, Barlangy, Rozsos, Szombathelyi, Petrics, és többen. 1532-ben Puszta-Szentmihályi Tamás és András most Csúzyak, egész Szemere helységet örök áron megvették Várday Borbálától, Abaffy Ferencz hitvesétől." [1]
Tűzoltó egyesülete 1906-ban alakult. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1938-ban az első bécsi döntéssel visszatért Magyarországhoz.
A faluban kis zsidó közösség is élt, akiket a második világháború alatt a magyar hatóságok koncentrációs táborba hurcoltak. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, 1993 óta pedig Szlovákiához tartozik.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1128 lakosából 977 szlovák, 147 magyar, 2 német és 2 más anyanyelvű volt.
Az 1930-as helyi adatfelvétel befolyásoltságáról nyilvánosan értekeztek.[2]
2001-ben 1308 lakosából 1249 szlovák és 37 magyar volt.
2011-ben 1452 lakosából 1249 szlovák és 27 magyar volt.
2021-ben 1332 lakosából 1222 (+4) szlovák, 39 (+3) magyar, 5 (+16) cigány, 21 (+1) egyéb és 45 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1712-ben épült barokk stílusban, a korábbi lerombolt templom helyén. Az 1780-as vizitáció a templom előtt álló fa harangtornyot említ, melynek sorsa ismeretlen. Ma egy modern harangtorony áll a templom mellett.
- Területén egy 229-ből, Marcus Aurelius korából származó római követ találtak, melyet a templom falába építtettek be.
- A faluban forrás található, melyet soha be nem fagyó medencéjével római fürdő maradványának tartanak.
- Nepomuki Szent János szobra 1836-ban készült.
- Szent Flórián szobra 1868-ban készült.
- A falu zsidó temetője már 1770-ben is megvolt, 1995-ben állították helyre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Révay István 1941: A belvederi magyar-szlovák határ. Budapest, 7
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
- Reško, A. - Szénássy, Á. 2006: Semerovo - pamätnica. Komárno
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
|  | |
