Haiczl Kálmán
| Haiczl Kálmán | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Haiczl Kálmán |
| Született | 1866. október 14. Selmecbánya |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1952. február 1. (85 évesen) Budapest |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1889 |
Haiczl Kálmán (Selmecbánya, 1866. október 14. – Budapest, 1952. február 1.) plébános, történetíró, egyháztörténész, levéltáros.
Élete[szerkesztés]
A középiskolai tanulmányait Selmecbányán, Pozsonyban és Esztergomban végezte, a teológiát 1887-ben Esztergomban fejezte be. 1888-ban gyorsírástanári oklevelet szerzett. 1889-ben pappá szentelték, majd hercegprímási szertartó és levéltáros lett. 1892-ben érseki jegyző, majd 1893-ban a budapesti érseki szentszék jegyzője lett. 1894-ben egyházjogi doktorrá avatták. Ugyanezen évben lett garamszentbenedeki plébános.
1919-ben a csehszlovák hatóságok meghurcolták. 1920. októberében letartóztatták[1] és csak a plébániáról lemondó levelének aláírása után engedték szabadon. Csernoch János hercegprímás a lemondását nem fogadta el és visszatért plébániájára, amiért ismét bebörtönözték és 3 havi internálás után csak ismételt lemondás után szabadult. A kánonellenes eljárás ellen eredménytelenül tiltakozott a nagyszombati vikárius. 1920-ban ebedi, 1921-1941 között, nyugdíjazásáig magyarszőgyéni plébános. 1939-ben kormányfőtanácsos, 1943-ban a Szent István Tudományos Akadémia II. osztályának tagjelöltje.
Álnevei: Benedek; Benedek dr. T.E.
Művei[szerkesztés]
- 1892 Reminiszcenciák Simor Jánosról. Magyar Állam
- 1894 A szentszéki holttányilvánítási eljárás. Esztergom
- 1896 Lourdes tört. orvosi szempontból. Írta Boissaire (fordítás) Esztergom
- 1899 Páduai Szent Antal. Esztergom (új kiad. 1901)
- 1900 Szent József amint őt az evangélium elénk állítja v. Szt József tisztelete. Magyarította Udvardy Imre. Esztergom
- 1902 Felfüggesztés ex informata conscientia. Budapest (klny. Hittud. Folyóirat)
- 1904 A szeplőtelen szűz Mária tisztelete. Pozsony
- 1905 Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére márc. havában és egyéb alkalmakkor. 3. bőv. kiad. Esztergom (10. átd. bőv. kiad. Bp., 1944)
- 1911 Adatok a garamszentbenedi múzeum létesítéséhez. Esztergom (Benedek álnéven)
- 1912 A garamszentbenedeki Szent Vér ereklye története. Esztergom (Benedek dr. álnéven)
- 1913 A garamszentbenedeki apátság története. Budapest
- 1932 Érsekújvár multjából. Érsekújvár
- 1932 Léva története a XVI. sz. végéig. Léva (klny. Bars)
- 1933 Léva története a XVII. században. Léva (klny. Bars)
- 1933 A régi érsekprimási palota Sz. László kápolnája Pozsonyban
- 1934 A Kistapolcsányiak. Budapest
- 1934 Három világ között: úti élmények. Nyitra, Risnyovszky J. Könyvnyomdája
- 1935 Ghyczy György, Oláh-Ujvár hadinépeinek főkapitánya 1557-1574. Nemzeti Kultura III/1-2, 42-54.
- 1936 Kakath-Dsigerdelen Csekerdány-Párkány. Érsekújvár
- 1937 A bényi prépostság temploma. Galánta
- 1937 Adalék a pestis pozsonyi pusztításaihoz 1712-14-ben. Prágai Magyar Hírlap 1937. január 8.
- 1939 20 év előtt. Egy szomorú korszakból naplótöredékek. Léva (klny. Bars)
- 1940 Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából. Esztergom
- 1942 Néplegendák és hagyományok. A perbetei vár, a ciglédi remeteség. Érsekújvár és Vidéke 1942. június 13., 10.
- 1943 A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken. Budapest. (SZIA Tört., Jog- és Társad-tud. O. ért-ek. III. 2.)
- 1944 Sárkányfalva. Budapest
- 1944 Simor János római útinaplója 1874. Bev. és ford. Budapest
- Érsekújvár őslakói. In: Saskó Kázmér: Érsekújvár krónikája I, 11.
- A szabadkőmüvesek tanügyi politikája. Magyar Sion
- Bethlen István: Hogy bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel? Az erdélyi kérdés / Haiczl Kálmán: Húsz év előtt; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020 (Trianon kiskönyvtár)
Emléke[szerkesztés]
- A szőgyéni temetőben emléktáblája van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Esztergom XXV/200, 2 (október 21.)
Források[szerkesztés]
- Käfer István 2014: Lexikonok békességszolgálati lehetősége. Magyar Sion VIII, 203-224.
- A csehszlovákiai magyarok lexikona 1918-tól[halott link]
- Magyar katolikus lexikon
- Zelliger József 1893: Egyházi Irók Csarnoka. 157.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. IV, 249.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vm. 1906, 244.
- SZIA tagajánl. 1943, 5.
- Schematismus Strigoniensis 1947, 227; 1982, 399.
- Gulyás 1956, 561.
- Salacz 1975, 138.
- Gulyás XII, 87.
