Fakóvezekény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fakóvezekény (Plavé Vozokany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1327
Polgármester Štefan Gemeri
Irányítószám 935 69
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 900 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 166 m
Terület 23,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fakóvezekény (Szlovákia)
Fakóvezekény
Fakóvezekény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 03′ 13″, k. h. 18° 27′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 13″, k. h. 18° 27′ 55″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fakóvezekény (szlovákul Plavé Vozokany, korábban Fako Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 28 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban barbár település állt a helyén.

1327-ben említik először "Wezeken" néven. 1339-ben "Wezekyn", 1470-ben "Fakovezeken" a neve az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemeseké, később a Váradi és Kelecsényi családoké, 1746-tól a Hunyadi, majd az Ordódy család birtoka. 1534-ben 6 portával adózott. A 17. század elején elpusztította a török, 1657-ben pedig hosszabb időre puszta lett. 1683-ban említik evangélikus iskoláját, melynek első tanára Laurentius János volt. A falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, ekkor két malom és hét kovács is működött itt. 1720-ban malma és 21 adózója volt. 1828-ban 71 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „Garam, és Fakó Vezekény. Két faluk Bars Várm. földes Uraik G. Eszterházy, és több Uraságok, fekszenek Zelízhez, és Csekéhez nem meszsze, mellynek filiáji; legelőjök van elég, földgyök, és réttyek termékeny, gyümöltsös kerttyeik meglehetősek, piatzok Báton, és Esztergomban van.”[2]

Fényes Elek szerint „Vezekény (Fakó-), Bars m. tót falu, N. Sarlótól nyugotra 2 mfd., 130 kath., 356 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa dombos és termékeny, legelője, fája, bora, gyümölcse bőven. F. u. többen. Ut. p. Léva.”[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához, majd 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1968-ig téglagyár működött a területén.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 932-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 864 lakosából 841 szlovák volt.

2011-ben 900 lakosából 717 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1782-ben épült, tornya 1837-ben készült
  • Kastély
  • Halastó

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]