Zsemlér
| Zsemlér (Žemliare) | |
.JPG) | |
| Katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1075 |
| Polgármester | Gubík Andrea |
| Irányítószám | 935 57 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Terület | 4,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsemlér
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 18° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 18° 36′ 15″ | |
| Zsemlér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsemlér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsemlér (szlovákul Žemliare) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 11 km-re délre, a Garam bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A garamszentbenedeki apátság részére I. Géza által 1075-ben kiadott adománylevélben "Semlar" alakban említik elsőként. 1209-ben "Semellar", 1314-ben "Semler", 1411-ben "Sempler", 1464-ben "Semlyer" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság, majd 1565-től az esztergomi káptalan birtoka. 1534-ben malma és 11 portája állt. 1601-ben malommal és 26 házzal rendelkezett. 1720-ban 13 adózója volt. 1729-ben kálvinista magyarok és katolikus szlovákok telepedtek le a faluban. 1828-ban 37 házában 246 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. április 18-án a Garamon vert hídon kelt át a VII. honvédhadtest.
Vályi András szerint "ZSEMLÉR. Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalan, lakosai katolikusok; határja meglehetős, réttye, legelője elég van, szőleje nintsen."[2]
Fényes Elek szerint "Zsemlér, Bars m. magyar-tót falu, a Garan bal partján: 555 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint "Zsemlér, garammenti magyar és tót kisközség, Léva alatt, 361 róm. kath. vallású lakossal. E község szintén már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapító levelében szerepel és később az esztergomi káptalan birtoka lesz. Nevét Zemlér, Zemlyér, Zsemlet és tótul Zemláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Léva."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 28 magyar családot, azaz 106 személyt kényszermunkára erőszakkal Csehországba deportáltak.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 317 lakosából 227 magyar és 86 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 368 lakosából 278 magyar és 88 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 361 lakosából 350 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 380 lakosából 367 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 399 lakosából 311 magyar és 88 csehszlovák volt.
1930-ban 373 lakosából 174 magyar és 195 csehszlovák volt.
1941-ben 360 lakosából 353 magyar és 4 szlovák volt.
1991-ben 175 lakosából 141 magyar és 34 szlovák volt.
2001-ben 163 lakosából 117 magyar és 40 szlovák.
2011-ben 167 lakosából 120 magyar és 46 szlovák.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent László király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
- A szárnyasoltár alakú, történelmi emlékfal az 1849-es garami átkelés, a második világháborúban elesett zsemlériek és az 1947-ben Csehországba deportáltak emlékét őrzi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
