Zsemlér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsemlér (Žemliare)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Gubík Andrea
Irányítószám 935 57
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 167 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Terület 4,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsemlér (Szlovákia)
Zsemlér
Zsemlér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 18° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 18° 36′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsemlér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsemlér (szlovákul Žemliare) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 11 km-re délre, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A garamszentbenedeki apátság részére I. Géza által 1075-ben kiadott adománylevélben "Semlar" alakban említik elsőként. 1209-ben "Semellar", 1314-ben "Semler", 1411-ben "Sempler", 1464-ben "Semlyer" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság, majd 1565-től az esztergomi káptalan birtoka. 1534-ben malma és 11 portája állt. 1601-ben malommal és 26 házzal rendelkezett. 1720-ban 13 adózója volt. 1729-ben kálvinista magyarok és katolikus szlovákok telepedtek le a faluban. 1828-ban 37 házában 246 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. április 18-án a Garamon vert hídon kelt át a VII. honvédhadtest.

Vályi András szerint "ZSEMLÉR. Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalan, lakosai katolikusok; határja meglehetős, réttye, legelője elég van, szőleje nintsen."[2]

Fényes Elek szerint "Zsemlér, Bars m. magyar-tót falu, a Garan bal partján: 555 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint "Zsemlér, garammenti magyar és tót kisközség, Léva alatt, 361 róm. kath. vallású lakossal. E község szintén már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapító levelében szerepel és később az esztergomi káptalan birtoka lesz. Nevét Zemlér, Zemlyér, Zsemlet és tótul Zemláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Léva."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 28 magyar családot, azaz 106 személyt kényszermunkára erőszakkal Csehországba deportáltak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 380, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 117 magyar és 40 szlovák.

2011-ben 167 lakosából 120 magyar és 46 szlovák.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Bars vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsemlér témájú médiaállományokat.