Barsvárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsvárad (Tekovský Hrádok)
Az 1999-ben épült református templom
Az 1999-ben épült református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Polgármester Vojtech Ožvald
Irányítószám 935 51
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 335 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 156 m
Terület 7,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barsvárad (Szlovákia)
Barsvárad
Barsvárad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 33′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 33′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsvárad témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsvárad (szlovákul Tekovský Hrádok) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsővárad egyesítésével jött létre 1944-ben.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A mai község területén már a kőkorszakban emberi település állt. A régészek a vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra nyomait találták itt meg. A késői bronzkorban, a hallstatt és La Tène korokban is lakott volt, valamint a 9-10. században szláv település állt ezen a helyen.

Az Alsó- és Felsővárad közötti területen a középkorban földvár állt, melyet Anonymus szerint a honfoglaláskor Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek foglaltak el. A települést 1232-ben "Warad" alakban említik először. 1288-ban "Warud" alakban szerepel.

A 14. században Újvárad létrejöttével a régi falu ezután már Felsőváradként szerepel. A 16. századig több nemesi család birtoka, később a Kazy, Majthényi, Litassy családoké. 1536-ban 2 portával adózott. 1601-ben plébániája, iskolája és 20 háza volt. 1715-ben malom és 38 ház állt a faluban. 1828-ban 28 házában 182 lakos élt, lakói mezőgazdaságból éltek.

Alsóvárad a régi Várad falu határában keletkezett a 14. században. 1397-ben "Vywarad" néven tűnik fel az írásokban. 1401-ben az esztergomi érsekség birtoka, majd 1506-tól a lévai váruradalomhoz tartozott. A 17. században felégette a török. 1536-ban 5 portával adózott. 1601-ben 27 háza állt. 1720-ban 13 adózója volt. 1828-ban 59 házában 399 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Várad. Két falu Bars Várm. földes Uraik Hg. Eszterházy, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Garam vize mellett, Barshoz 1 1/4 mértföldnyire; legelőjök elég van, földgyeik, és réttyeik jók, piatzok Báton, és Sz. Benedeken."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Várad, Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, az esztergomi országutban: 43 kath., 2 ev., 299 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. F. u. többen. Ut. p. Léva. Felső-Várad (Felső), Bars m. magyar falu, 25 kath., 163 ref. lak. és egy híddal a Garan vizén. Mind a két helység határa sik, s jó gabonát termő; rétjei kővérek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A mai település a két korábbi község 1944. évi egyesítésével keletkezett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsóvárad 316 lakosából 311 magyar, 4 szlovák és 1 német; ebből 250 református, 58 római katolikus és 8 zsidó volt. Felsővárad 219 lakosából 213 magyar, 5 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű; ebből 176 református, 39 római katolikus és 4 zsidó.

1991-ben 324 lakosából 208 magyar, 115 szlovák és 1 ukrán.

2001-ben 326 lakosából 184 magyar és 139 szlovák volt.

2011-ben 335 lakosából 188 szlovák és 142 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A két falurész között, a Garam jobb partján egykor földvár állt.
  • 2006-ban Néveri Demeter Eszter egy régi gazdaházban megnyitotta a község tájházát, mely a Felvidéki ház nevet viseli.
  • Római katolikus temploma a 13. század végén épült, a 18. század elején barokk stílusban alakították át. A német csapatok 1945 februárjában felrobbantották.
  • Református temploma 1780-ban épült, 1889-ben átépítették. A német csapatok 1945 februárjában felrobbantották. Az újat 1999-ben szentelte fel Erdélyi Géza püspök.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 9637030158  
  5. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 9637030158  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsvárad témájú médiaállományokat.