Felsőköröskény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A templom

Felsőköröskény (szlovákul: Horné Krškany) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitra központjától 3 km-re délre, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.

1242-ben "Keresken" néven említik először. Királyi birtok, majd a 13. század második felétől a zoborhegyi bencés apátság birtoka. 1289-ben már a Kereskényi család első őse, Tiborc comes birtoka. A 18. században a Takács, a Kereskényi, a Horváth, a Koncsek és Hunyady családok voltak birtokosok a faluban.

Fényes Elek szerint: "Alsó- és Felső-Köröskény, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a Nyitra jobb partján, Nyitrától csak egy órányira délre. Az első számlál 791 kath., 37 zsidó lak., s van benne kath. paroch. templom; a második 783 kath., 14 zsidó lak. Rétei jók; van erdeje és szőlőhegye. F. u. többen."[1]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Felső-Köröskény, Nyitrával szomszédos község, a várostól délre, a Nyitra jobb partján, Alsó-Köröskény felett. Lakosainak száma 524, akik közül 115 magyar, 400 tót, de ezek egy része már megmagyarosodott. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Temploma, mely javításra szorul, jelenleg hatóságilag be van zárva. A község 1240-ben királyi birtok volt. Későbbi földesurai az Ordódy, Zelinka, Lieszkovszky, Vályi, Boróczy, Vancsay és Palásthy családok voltak."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1961-óta Nyitra része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 336 szlovák és 53 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben 400 szlovák és 115 magyar anyanyelvű lakta.

1900-ban 378 szlovák és 103 magyar anyanyelvű lakta.

1910-ben 497 lakosából 404 szlovák és 73 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 470 csehszlovák és 31 magyar lakta.

1930-ban 712 csehszlovák és 4 magyar lakta.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Marcel Horniak – szalézi szerzetes pap.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. század második felében épült gótikus stílusban. Az utolsó vacsorát és a zoborhegyi bencés apátságot ábrázoló freskói a templom építésének korából származnak. Kiemelkedő művészeti színvonaluk mellett a freskók egyike régészeti szempontból is jelentős, mivel a Szent István idejében alapított zoborhegyi bencés apátság ma már nem létező kolostorának egyetlen fennmaradt ábrázolásaként tartják számon. A templom berendezése 18. századi. A 19. században átépítették.
  • 19. századi klasszicista kúriája.
  • Itt található a Nyitrai Levéltár egyik fiókja.

Irodalom[szerkesztés]

  • Šmilauer, Vl. 1932: Vodopis starého Slovenska. Praha/Bratislava, 104.
  • Jozef Bárta 1965: Slovensko v staršej dobe kamennej. Bratislava, 109.
  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 23.)
  3. KUBANOVIČ, Zlatko: Marcel Horniak. In: Don Bosco dnes, 47 (2016), č. 4, s. 24 – 25. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]