Ugrás a tartalomhoz

Barskisfalud

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou)
Barskisfalud zászlaja
Barskisfalud zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
PolgármesterŠtefan Mladý
Irányítószám951 52
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség427 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület5,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 21′ 34″48.316800°N 18.359500°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 21′ 34″48.316800°N 18.359500°E
Barskisfalud weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Barskisfalud témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barskisfalud (más néven Kisbisztricsény, 1890-ig Vieszka, szlovákul Vieska nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Aranyosmaróttól 10 km-re délre.

1386-ban Kysfalud néven említik először, Gímes várának uradalmához tartozott. 1406-ban "Warallekysfalwo", 1424-ben "Wyfalw" néven szerepel. 1406-ban az esztergomi érsekség birtoka volt, később a nagytapolcsányi váruradalomé. 1535-ben 4 porta állt itt. 1564-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1601-ben 22 ház állt a településen. 1618-ban egy török támadás után már a töröknek adózott. 1636-ban ismét feldúlta a török. 1645 és 1732 között a Kálnay család birtoka. 1715-ben 13 adózója volt. 1779-től Kisfaludy Mihály, majd a Kereskényi és Szerdahelyi család tulajdona. Ezután a Tajnay család vásárolta meg, akiktől házasság révén Révay Simon szerezte meg és 1926-ig a család birtokolta. 1828-ban 56 házában 369 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros."[2]

Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság501440463427
Különbség -12,17 % +5,22 % -7,77 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság436427
Eltérés-2,06 %
Év Lakosok száma Nemzetiségi eloszlás (anyalnyelv szerint)
SzlovákMagyarCsehszlovákEgyéb
18802962696--
18903042719--
190035230334--
191037733341--
1921395-20375-
1930382-1381-
19915065031--
20014664631--
20114554432--
2021[5]463454 (3)4 (+1)-5 (+1)
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]