Barskisfalud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou)
Arboretum-sk8.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rang község
Polgármester Štefan Mladý
Irányítószám 951 52
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség456 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület5,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barskisfalud (Szlovákia)
Barskisfalud
Barskisfalud
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 22′Koordináták: é. sz. 48° 19′, k. h. 18° 22′
Barskisfalud weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barskisfalud témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barskisfalud (más néven Kisbisztricsény, 1890-ig Vieszka, szlovákul Vieska nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 10 km-re délre.

Története[szerkesztés]

1386-ban Kysfalud néven említik először, Gímes várának uradalmához tartozott. 1406-ban "Warallekysfalwo", 1424-ben "Wyfalw" néven szerepel. 1406-ban az esztergomi érsekség birtoka volt, később a nagytapolcsányi váruradalomé. 1535-ben 4 porta állt itt. 1564-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1601-ben 22 ház állt a településen. 1618-ban egy török támadás után már a töröknek adózott. 1636-ban ismét feldúlta a török. 1645 és 1732 között a Kálnay család birtoka. 1715-ben 13 adózója volt. 1779-től Kisfaludy Mihály, majd a Kereskényi és Szerdahelyi család tulajdona. Ezután a Tajnay család vásárolta meg, akiktől házasság révén Révay Simon szerezte meg és 1926-ig a család birtokolta. 1828-ban 56 házában 369 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros."[2]

Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 296 lakosából 269 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 304 lakosából 271 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 352 lakosából 303 szlovák és 34 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 377 lakosából 333 szlovák és 41 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 395 lakosából 375 csehszlovák és 20 magyar volt.

1930-ban 382 lakosából 381 csehszlovák és 1 magyar volt.

1991-ben 506 lakosából 503 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 466 lakosából 463 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 455 lakosából 443 szlovák és 2 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]