Szelepcsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelepcsény (Slepčany)
Nepomuki Szent János római katolikus templom
Nepomuki Szent János római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Aranyosmaróti
Rang község
Első írásos említés 1165
Polgármester Ján Határ
Irányítószám 951 52
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség 846 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 9,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelepcsény (Szlovákia)
Szelepcsény
Szelepcsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 18° 20′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 18° 20′ 20″
Szelepcsény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelepcsény (szlovákul Slepčany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. Mikófalva (vagy Mikófalu) puszta tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra, a Zsitva partján fekszik.


Élővilága[szerkesztés]

A faluban régóta fészkelnek gólyák, az utóbbi évekből azonban nincs pontos adat a fiókák számát illetően.[2]

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint a község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A középkori falu a 11. században keletkezhetett, első írásos említése 1165-ből származik "aliud Minus predium Selepchen" alakban. 1209-ben "Celepsen", 1229-ben "Scelepchen", 1234-ben "Zelepchen", 1247-ben "Minor Selepchen", 1255-ben "Scylipche", 1257-ben "Zelepchen", 1360-ban "Kyszelepchen" alakban említik a korabeli források. 1165-ben a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka. A falut az 1245-ből fennmaradt az apátságnak adózók összeírása is megemlíti. 1536-ban 10 portája adózott. 1545-ben az esztergomi káptalanhoz tartozott. 1601-ben malma és 46 háza volt a községnek. 1634-ben feldúlta a török. 1715-ben 36 adózója volt, köztük 3 kézműves. Az 1779-es egyházi vizitáció megemlíti, hogy a falunak két malma van, az egyik a káptalané, a másik a falué. 1828-ban 88 házában 598 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Iskolája 1885-ben épült, 1875-ben létesült téglagyára.

Határában feküdt egykor Jóka falu, melyet 1229-ben említenek először, 1406-ban a russói váruradalomhoz tartozott. Az 1601-es adóösszeírás házait Szelepcsényhez sorolja. 1828-ban 2 háza volt 13 lakossal.

Vályi András szerint "SZELECSÉNY, v. Szelepcsény. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Thozárhoz nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék; piatzok Sz. Benedeken, és Nyitrán" [3]

Fényes Elek szerint "Szelepcsény, tót falu, Bars vmegyében, a Zsitva mellett: 611 kath. lak. Tölgyes erdő. Jó rét, és föld. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva 3 óra." [4]

Bars vármegye monográfiája szerint "Szelepcsény, zsitvavölgyi magyar és tót kisközség, 759 róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1165-ben találunk említést, a mikor Páznár fia Farkas a szent-benedeki apátságnak adományozza. 1234-ben II. Endre megengedi az itt lakó királyi szolgáknak, hogy a szent-benedeki apátság jobbágyai lehessenek. 1565-ben az esztergomi káptalan lesz a birtokosa és az marad mindvégig. Itt született néhai Szelepcsényi György esztergomi érsek, szegény sorsú földmíves szülőktől. A község katholikus temploma 1880-ban épült. Ide tartozik Mikófalu puszta is. Postája, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu." [5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. A 20. században az egyházi birtokokat felparcellázták.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 541 lakosából 464 szlovák, 39 magyar, 30 német anyanyelvű és 8 csecsemő, ebből 511 római katolikus, 29 zsidó és 1 más vallású volt.

1910-ben Szelepcsénynek 816 lakosából 610 szlovák, 199 magyar, 5 német és 2 más nemzetiségű volt, ebből 798 római katolikus és 18 zsidó vallású.

2001-ben 846 lakosából 818 szlovák volt.

2011-ben 846 lakosából 818 szlovák, 4 magyar, 2 cseh, 1-1 ukrán, német és morva, továbbá 19 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Szelepcsényi György (1595-1685) kalocsai, később esztergomi érsek, Bécs megmentője, az ellenreformáció fontos személyisége.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1881-ben épült a korábbi kápolna helyén.
  • Határában található a Szelepcsényi víztározó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 194.

Külső hivatkozások[szerkesztés]