Szelezsény (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szelezsény (Sľažany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Jozef Magát
Irányítószám 951 71
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség1707 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület16,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelezsény (Szlovákia)
Szelezsény
Szelezsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 40″, k. h. 18° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 40″, k. h. 18° 19′ 40″
Szelezsény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelezsény (1899-ig Kis- és Nagy-Szelezsény, szlovákul Sľažany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. Alsó- és Felsőszelezsény közös közigazgatási egysége.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 5 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Szelezsényt, a későbbi Alsószelezsényt 1156-ban "Scelemsam" alakban említik először.[2] 1209-ben "Zelesen", 1275-ben "Selezen", 1323-ban "Selezen" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az önálló plébániával is rendelkező falu kezdetben helyi nemesek birtoka volt, majd a 14. század végén a Forgách család szerzett itt birtokot. 1534-ben részben ismét helyi nemeseké, a 17. században a Bodó, Jeszenszky, Lipovnik és Boronkay családoké. 1663-ban feldúlta a török. 1534-ben 18 portája állt. 1601-ben volt egy elhagyott malma, két nemesi kúriája, iskolája és 58 háza. 1720-ban 8 adózója lakta. 1828-ban 94 házában 631 lakos élt, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőszelezsényt 1379-ben "Kiszelesen" alakban említik először. A Forgách család birtoka volt. A 17. században tajnasári nemeseké, később a Boronkay családé volt. 1536-ban 8 portája állt. 1573-ban a töröknek fizetett adót. 1601-ben 24 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1828-ban 31 házában 198 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fazsindely készítéssel foglalkoztak. Később mezőgazdasági idénymunkákból éltek.

Vályi András szerint "SZELEZIN, vagy Szelesény. Kis, és Nagy Szelezin. Két tót falu Bars Várm. Kis Szelezinnek földes Ura Boronkay Uraság; amannak pedig több Urak, lakosaik katolikusok, és evangelikusok; fekszenek a’ Tapolcsányi járásban; határbéli földgyeik középszerűek."[3]

Fényes Elek szerint "Szelezsény (Kis), tót falu, Bars vmegyében, Ar. Maróthoz 1 mfd 108 kath. lak. F. u. Boronkay. sat. Szelezsény (Nagy), tót falu, Bars vmegyében, 579 kath., 54 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplomok. Sok erdő. F. u. többen."[4]

Bars vármegye monográfiája szerint "Kisszelezsény, Nyitra vármegye közelében fekvő tót kisközség, 270 róm. kath. vallású lakossal. A ghymesi, majd a maróti uradalomhoz tartozott. 1573-ban a törökök felégették. A XVII. században a Tajnayak az urai, azután a Boronkay család, a mikor Male-Szlazani tót néven is szerepel. Temploma nincs, postája Nagyszelezsény, távirója és vasúti állomása Taszár." [5]

"Nagyszelezsény, a nyitramegyei határ közelében fekvő magyar és tót kisközség, 505 róm. kath. és ág. evangelikus lakossal. E község 1156-ban mint a barsi paróchiához tartozó falu említtetik. Egy 1209-iki határperben Zelezen alakban szerepel. A XIV. század vége felé Ghymes vár tartozéka, 1584-ben Szelezsényi Gáspár bírja. A XVII. század végétől kezdve találkozunk itt a Bodó, Jeszenszky, Lipovniczky és a Boronkay családokkal. Most Bodó Lipót örököseinek, Kürthy Antalnak, özv. Andreánszky Emilnének és Krascsenits Imrének van itt birtoka és mindegyiknek régi úrilaka. A Bodó-féle házban őrzik Bodó Lipót gazdag régi könyv- és oklevélgyűjteményét. Szelezsény egyike ama két barsi községnek, melyeknek Lipót király 1681 november 9-iki rendeletével a református templom fentartását megengedte. 1663-ban a törökök ezt a községet is elpusztították. Kath. temploma 1784-ben épült. Az ág. evangelikusoknak is van itt templomuk. A községnek van postája és távirója, vasúti állomása pedig Taszár. Ide tartozik Bristye puszta is." [5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Alsó- és Felsőszelezsényt 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsószelezsény 473 lakosából 402 szlovák, 63 magyar, 3 német és 5 egyéb, míg Felsőszelezsény 371 lakosából 350 szlovák, 20 magyar és 1 német anyanyelvű.

2001-ben 1696 lakosából 1663 szlovák volt.

2011-ben 1688 lakosából 1632 szlovák, 11 magyar, 4 cseh, 2 orosz, 1-1 ukrán és német, továbbá 37 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Nagyszelezsényben élt Ruttkay István (1803-1869) 1848-49-es honvéd-alezredes, országgyűlési képviselő.
  • Nagyszelezsényben szolgált Dónay János (1807-1880) katolikus pap.
  • Alsószelezsényben szolgált Fizély Ödön (1886-1979) evangélikus lelkész, a két világháború közti csehszlovákiai magyar evangélikusok egyik vezetője, a pozsonyi teológiai kar magyar előadója.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alsószelezsény evangélikus temploma 1740-ben épült, tornya 1861-ben készült hozzá.
  • Alsószelezsény Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1756-ban épült. 1938-ban megújították.
  • Felsőszelezsény reneszánsz-barokk kastélyát 1691-ben építették, a 18. század végén átalakították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]