Fenyőkosztolány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany)
Jedľové Kostoľany kostol 01.JPG
Fenyőkosztolány címere
Fenyőkosztolány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Dušan Kazimír
Irányítószám 951 96
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség908 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület27,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fenyőkosztolány (Szlovákia)
Fenyőkosztolány
Fenyőkosztolány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 18° 29′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 19″, k. h. 18° 29′ 48″
Fenyőkosztolány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőkosztolány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fenyőkosztolány, (szlovákul Jedľové Kostoľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 14 km-re északkeletre, a Zsitva völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1075-ben említik először, 1387-ben Fenyeukoztolyan alakban említi oklevél, 1388-tól a hrussói váruradalom része volt. A falu 13 kis településből áll. Templomát az 1332. évi pápai tizedjegyzék már említi. 1424-ben vámszedőhely volt. 1536-ban sörfőzde működött a faluban. 1537-ben Thurzó Sándor birtoka lett, határában aranyat bányásztak, ezen kívül favágással foglalkoztak. 1601-ben 26 ház állt a településen. Lakói a 17. század elején evangélikusok lettek, katolikus egyházát 1710-ben alapították újra. 1720-ban 19 adózója volt. A 18. században üveghuta működött itt. A 19. században a Keglevich család volt a kegyura. 1828-ban 107 házában 691 lakos élt. A szénbányászat 1859-ben indult meg.

Vályi András szerint "Fenyő Kosztolán. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Vármegyének széle felé, határja hegyes, és soványas."[2]

Fényes Elek szerint "Kosztolány (Fenyő-), Bars m. tót falu, K.-Tapolcsányhoz északra 2 mfd. Lakja (az irtásokat is ide számlálván) 871 kath. lak. Kath. paroch. templom. Erdeje roppant; legelője elég; de földjei soványak; üveghutája van. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1008 lakosából 963 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 999 lakosából 967 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1127 lakosából 1102 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1186 lakosából 1131 szlovák és 44 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1534 lakosából 1459 csehszlovák és 44 magyar volt.

1930-ban 1490 lakosából 1487 csehszlovák és 2 magyar volt.

1991-ben 1142 lakosából 1109 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1029 lakosából 1005 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 941 lakosából 901 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332 előtt épült, 1796-ban átépítették.
  • 15. századi őrtorony romjai.
  • A község központjában áll Nepomuki Szent János 1832-ben emelt szobra.
  • Festői környezete vonzza a turistákat és a téli sportok kedvelőit.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]