Ugrás a tartalomhoz

Keresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztúr (Hostie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterPeter Štepianský
Irányítószám951 94
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség1209 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248 m
Terület28,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 18° 26′ 15″48.450000°N 18.437500°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 18° 26′ 15″48.450000°N 18.437500°E
Keresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Keresztúr (szlovákul Hostie) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 8 km-re északkeletre, a Keresztúri-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területe már a római korban lakott volt. Erről tanúskodik az itt megtalált Teodosius császár idejéből származó aranypénz.

A mai települést 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Ecclesia Sancte Crusis" néven említik először, ekkor már működött plébániája is. Szent Kereszt templomának papja jövedelme után egy márka adót fizetett. 1388-ban „Keresztwr" alakban említik és Hrussó várának tartozéka volt. Hrussó vára 1293 előtt épült. 1403-ban Zsigmond hívei visszafoglalták a lázadóktól. 1446-ban a husziták foglalták el. Keresztúr később Tapolcsány várához tartozott, majd a Keglevich család birtoka volt.

A falunak 1424-ben vámszedési joga volt. 1468-ban Zelchen Pál zálogbirtoka, ekkor „Sythua Keresztwr" néven említik. Szomszédságában feküdt az utoljára 1504-ben említett Leves falu, melyet valószínűleg a zablathi Salcer Lőrincnek eladott Hrussó várával kapcsolatban említettek. Az új birtokos 1525-ben végrendelkezett.[2] A 16. században Keresztúr temploma is elpusztult, de a 17. században újjáépítették. 1600-ban 25 adófizetője volt a településnek. 1714-ben 44, de öt évvel később már 137 család élt itt. 1720-ban malma és 19 adózó portája volt. 1828-ban 104 házában 715 lakos élt. Első iskolája 1831-ben létesült, az állandó iskolaépületet 1885-ben a Keglevich család építtette. A falu a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1812-ben 598 lakosa volt. Lakói fűrészeléssel, fazsindely- és faárukészítéssel foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, ezért 194445-ben környékén véres harcok folytak a németek és a partizánok között.

A területén állt egykori Hrussóváralja a 13. században a vár szolgálófalujaként keletkezett. Csák Mátéé, majd királyi birtok. Később a Perényi, Ilsvay és más nemesi családoké, de az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka. A hrussói váruradalom központja volt. 1708-ban császári katonaság pusztította el.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 648 lakosából 606 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 692 lakosából 665 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 794 lakosából 764 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 924 lakosából 859 szlovák, 55 magyar, 8 német és 2 egyéb anyanyelvű.

1921-ben 959 lakosából 953 csehszlovák volt.

1930-ban 963 lakosából 957 csehszlovák volt.

1991-ben 1238 lakosából 1224 szlovák volt.

2001-ben 1215 lakosából 1202 szlovák volt.

2011-ben 1170 lakosából 1139 szlovák és 1 magyar volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Hrussó várában hunyt el 1683-ban Szarka Gáspár jezsuita áldozópap és tanár.
  • Valószínűleg Hrussó várában hunyt el 1683-ban Esterházy Ferenc semptei főkapitány, somogyi főispán.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Hrussó vára
  • Határában, északi irányban, egy hosszúkás hegygerinc fennsíkjának végén, 488 méteres magasságban állnak Hrussó várának romjai.
  • A község fontos műemléke a Szent Kereszt-templom, melyet egy középkori rotundához építettek. A rotunda a templom keleti végén helyezkedik el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 67.

Források

[szerkesztés]
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 142.
  • Alapy Gyula 1934: A Kistapolcsányiak. Prágai Magyar Hírlap 13/218, 30 (1934. december 23.) - recenzió
  • Haiczl Kálmán 1934: A Kistapolcsányiak
  • Haiczl Kálmán 1932-1933: A Kistapolcsányiak. Turul

További információk

[szerkesztés]