Csárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csárad (Čaradice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rang község
Polgármester Vladislav Uličný
Irányítószám 953 01
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség506 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület17,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csárad (Szlovákia)
Csárad
Csárad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′, k. h. 18° 31′Koordináták: é. sz. 48° 22′, k. h. 18° 31′
Csárad weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csárad (szlovákul Čaradice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 7 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1209-ben "Charat" alakban említik először. 1326-ban "Chorad" néven szerepel, a garamszentbenedeki bancés apátság birtoka volt. 1386-ban Gímes várának tartozéka.

A 17. század végén az aranyosmaróti Forgáchoké. 1601-ben 48 ház állt a településen. 1618-ban elfoglalta a török. 1619-ben hódolt falu volt.[2] 1715-ben malma, szőlőskertje és 18 adózó háztartása volt. 1828-ban 79 házában 557 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században papírgyárat és üveggyárat alapítottak a községben.

Vályi András szerint "CSARÁD. Csaraditze. Elegyes lakosú falu Bars Vármegyében, földes Ura Migátzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kis Tapoltzai járásban, határja kiváltképen termékeny, fája tűzre, és épűletre saját erdejéböl, termékeny szőlő hegye, gyümöltsös fákkal gazdag, ’s ezen kivűl más gyümöltsös kertyei is vagynak, elegendő legelője van, földgye, réttye jó, piatzozása Sz. Benedeken, ’s Garam vizén malma, első Osztálybéli"[3]

Fényes Elek szerint "Csárad, (Csaradicze), tót falu, Bars vgyében, Sz. Benedekhez 1 mfd. 554 kath. lak. Van szőlőhegye, erdeje, kövér rétjei, vizimalma. G. Migazzi öröksége. Ut. p. Léva."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Lakói kisbirtokosok, erdei munkások voltak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 576 lakosából 527 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 583 lakosából 538 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 604 lakosából 596 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 700 lakosából 685 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 664 lakosából 653 csehszlovák és 8 magyar volt.

1930-ban 659 lakosából mind csehszlovák volt.

1991-ben 568 lakosából 566 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 529 lakosából 526 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 511 lakosából 493 szlovák és 8 magyar volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 182, 184.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]