Bélád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bélád (Beladice)
Beladice (22).jpg
Bélád címere
Bélád címere
Bélád zászlaja
Bélád zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Turisztikai régióTribecsalja-Drevenica
Rang község
Polgármester Miroslav Lisý
Irányítószám 951 75
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám ZM
Népesség
Teljes népesség1567 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület22,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bélád (Szlovákia)
Bélád
Bélád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 18′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 18′
Bélád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélád témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bélád (szlovákul: Beladice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra, a Zsitvai-dombság keleti részén fekszik. Kis- és Nagyheresztény, valamint Pusztahatár tartozik hozzá.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy kéményen található gólyafészek.[2]

Története[szerkesztés]

1156-ban "Belad" néven említik először.[3] Neve az ősi magyar Bélád személynévből származik. 1429-ben "Nagbelad" néven bukkan fel a forrásokban. 1268-ban részben Bars várának tartozéka, részben helyi nemeseké. 1286-ban a gímesi váruradalom része, később a Berehényi, Majthényi, Jeszenszky és Szent-Iványi családoké volt. 1573-ban kirabolta a török. A 17. század elején a Szobonya család is birtokos volt Kisbéládon és Kisherestényben.[4] 1601-ben 43 ház, 1715-ben 15 adózó háztartás található itt. 1828-ban 52 házában 367 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BELAD, Kis Belad. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja kivált némelly részében jó termékenységű, réttyei is hasznosak, malma alkalmatos, piatza kőzel, de legelője szoross, fája kevés, szőlője sem lévén, harmadik Osztálybéli."[5]

"Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos."[5]

"Nagy Heresztény, velki Hrasztani. Tót falu Bars Várm. földes Ura B. Malonyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbihez közel, Gímes mellett, erdeje nagy, fája tűzre, és épűletre van, földgye, réttye jó, Nyitrán, és Szent Benedeken könnyű módgya az eladásra."[5]

"PUSZTAHATÁR. Szabad puszta Bars Vármegyében, földes Ura Jeszenszky Uraság, fekszik Nagy Hereszényhez nem meszsze, mellynek filiája."[5]

Fényes Elek szerint "Bélád (Kis), Male Beladics, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vmegye szélén: 349 kath., 5 evang. lak. Kövér rétek. Juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Verebély."[6]

"Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély."[6]

"Herestyén (Nagy), tót falu, Bars vmegyében: 267 kath. lak. Kath. par. templom. Termékeny szántóföld. Jó rét. Vizimalmok. Többen birják. Ut. p. Verebély."[6]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Bélád 305 lakosából 192 szlovák, 83 magyar és 24 német anyanyelvű és 6 csecsemő volt. Ebből 264 római katolikus, 37 zsidó és 4 evangélikus vallású. Kisheresztény 163 lakosából 129 szlovák, 24 magyar anyanyelvű és 10 csecsemő volt. Ebből 154 római katolikus és 9 zsidó vallású. Nagyheresztény 441 lakosából 385 szlovák, 27 magyar és 9 német anyanyelvű, 2 idegen és 18 csecsemő volt. Ebből 432 római katolikus és 9 zsidó vallású.

1890-ben Bélád 293 lakosából 228 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt. Kisheresztényen 131 szlovák és 12 magyar anyanyelvű, Nagyheresztényben 392 szlovák és 25 magyar anyanyelvű élt.

1900-ban Bélád 299 lakosából 207 szlovák és 66 magyar anyanyelvű volt. Kisheresztényen 94 szlovák és 31 magyar anyanyelvű, Nagyheresztényben 388 szlovák és 60 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben Bélád 290 lakosából 163 szlovák és 122 magyar anyanyelvű, Kisheresztény 125 lakosából 70 szlovák és 54 magyar anyanyelvű, Nagyhereszténynek 522 lakosából 301 szlovák és 181 magyar anyanyelvű volt.

1919-ben Bélád 30 házában, 389 lakosából 330 csehszlovák, 52 magyar, 2-2 ruszin és német és 3 más nemzetiségű volt. Kisheresztény 25 házában, 131 lakosából 128 csehszlovák és 3 magyar volt. Nagyheresztény 85 házában, 609 lakosából 588 csehszlovák, 20 magyar és 1 ruszin volt.[7]

1921-ben Bélád 258 lakosából 195 csehszlovák és 52 magyar volt. Kisheresztény 116 csehszlovák és 22 magyar, Nagyheresztényen 451 csehszlovák és 30 magyar élt.

1930-ban Bélád 270 lakosából 250 csehszlovák és 12 magyar volt. Kisheresztény 143 csehszlovák és 11 magyar, Nagyheresztényen 606 csehszlovák és 3 magyar élt.

1991-ben 1547 lakosából 1513 szlovák és 3 magyar volt.

2001-ben 1536 lakosából 1513 szlovák és 6 magyar volt.

2011-ben 1567 lakosából 1521 szlovák.[forrás?]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent-Iványi család béládi kastélya szép parkkal. Hatalmas hársfáinak kora becslés szerint 250-600 év. A kastély a 18. század végén épült barokk stílusban. 1874-ben neoklasszicista stílusban bővítették.
  • A Szent-Iványi család mauzóleuma 1874-ben épült, Fadrusz János alkotásaival.
  • A Malonyai család nagyheresztényi kastélya, parkjában öreg gesztenyefákkal.
  • Nagyheresztény római katolikus temploma 1794 és 1804 között épült Nepomuki Szent János tiszteletére. A falu plébánosát viszont már 1418-ban is említik.[8]
  • Kisheresztény Szent Kereszt kápolnája 1854-ben épült romantikus stílusban.
  • A pusztahatári Jeszenszky-kastély 1820-ban épült. 1945 és 1998 között a község tulajdonában volt, állapota leromlott. Új tulajdonosa renováltatja.

Neves személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 1868 Archaeológiai Értesítő I/2, 40; I/4, 71.
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
  • M. Ruttkay et al. 2013: Záchranné archeologické výskumy na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Nitra-Selenec – Beladice. AVANS 2009, 209-229.
  • Ruttkay, M. et al. 2013: Záchranné archeologické výskumy na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Beladice-Tekovské Nemce. AVANS 2009, 229-236.
  • Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V.
  • Mário Žáčik 2018: V povodí Drevenice I.
  • Martin Šugár 2018: Objektivita dôkazu - Význam bádania v archíve pri znaleckom dokazovaní. Fórum archivárov XXVII/3-4, 21-26.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 2904
  3. A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
  4. Nagy Iván X.
  5. a b c d Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 106-107.
  8. DLDF 90554; Családi levéltárak, Kárász család (Q 96)
  9. Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 84.

További információk[szerkesztés]