Kiskeresnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskeresnye (Malé Kršteňany)
Malé Kršteňany - kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Simonyi
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1271
Polgármester Jaroslav Kopál
Irányítószám 958 03
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám PE
Népesség
Teljes népesség 495 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 207 m
Terület 6,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskeresnye (Szlovákia)
Kiskeresnye
Kiskeresnye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 20″, k. h. 18° 25′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 20″, k. h. 18° 25′ 30″
Kiskeresnye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskeresnye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskeresnye (szlovákul Malé Kršteňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Simonytól 3 km-re északkeletre, a Nyitra jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén már az újkőkorban emberi település állt. A lengyeli kultúra csontvázas temetőjét, a korai bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét, de a hallstatti kultúra és a La Tène-kultúra településének nyomait is megtalálták itt.

1271-ben "Keressnia" néven említik először. 1392-ben "Kerestenen" alakban tűnik fel. Templomát már az 1332-es pápai tizedjegyzék is említi. Kezdetben a nyitrai püspökség birtoka, később a Hunyadi és a Pongrácz családé. Ezután a nyitrai káptalan faluja volt. 1534-től az esztergomi káptalan, 1536-tól a Forgách család, 1601-től a Dóczyak, később a Simon család, a nyitrai káptalan és a nagyszombati szeminárium is birtokos a községben. 1536-ban malma és 6 portája volt. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1720-ban 19 volt az adózók száma. 1828-ban 46 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, kosárfonással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Krsztyene. Két falu Bars Várm. földes Uraik a’ Budai Prépostság, és a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Oszlányhoz nem meszsze, határbéli földgyeik Dávidújfaluéhoz hasonlítók." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a településről: "Kis- és Nagy-Krsztenye, 2 tót falu Bars, most A. Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett: 650 kath. lak., paroch. templommal, kövér rétekkel. Birják a pesti seminarium, a nyitrai káptalan, s mások többen." [1]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 529 lakosából 520 szlovák volt.

2011-ben 495 lakosából 486 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]