Pázsit (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pázsit (Pažiť)
Pazit PE.png
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1351
Polgármester Vladimír Baláška
Irányítószám 958 03
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám PE
Népesség
Teljes népesség 470 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület3,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pázsit (Szlovákia)
Pázsit
Pázsit
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 26′ 00″
Pázsit weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázsit témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pázsit (szlovákul Pažiť) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Simonytól 4 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a bronzkorban lakott volt. A hallstatti- és a lausitzi kultúra települése állt itt, urnás temetőiket is megtalálták. A késői bronzkorban kelta-dák település volt ezen a helyen.

A falut 1351-ben I. Lajos király adománylevelében "Pasyth" néven említik először, melyben a király a falu területét a Baracsky családnak adja. 1395-ben az elefánti pálosoké lett. 1396-ban "Pasych" néven említik. 1527-ben a nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1536-ban 8 porta után adózott. 1601-ben a Dóczyaké, majd a 17. század végén a Hunyady, Rudnay, Kubinyi és Bossányi családoké. A 19. század második felében erdeit a Thonet család szerezte meg. 1601-ben 14 ház állt a faluban, 1715-ben 8 adózója volt. 1828-ban 20 házában 123 lakos élt.

Vályi András szerint „PÁZSIT. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura Bossányi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Ugrótztól nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földyei jók, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Pázsit, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vmegye szélén, 121 kath., két evangelicus lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. Lakói főként a mezőgazdaságban, később a közeli Simony üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 164, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 383 szlovák volt.

2011-ben 407 lakosából 380 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]