Turcsány
| Turcsány (Turčianky) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1293 |
| Polgármester | Eva Dragulová |
| Irányítószám | 958 44 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 140 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 3,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Turcsány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turcsány (1898-ig Turcsánka, szlovákul Turčianky) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Simonytól 8 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.
A mai települést 1293-ban "Nova Villa Turchan" néven említik először. 1327-ben "Turchan", 1773-ban "Turcsanka" volt a neve. A Divéky, majd a Turcsányi család birtoka. 1341 és 1430 között a kolosi apátságé, majd a Turcsányi, Bossányi, Kolbusiczky családoké. 1715-ben 2 zsellér háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 8 jobbágy és 5 zsellér háztartás létezett a településen. 1828-ban 35 házában 240 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban kőbánya is működött.
Vályi András szerint " TURCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Janofalváé."[2]
Fényes Elek szerint " Turcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Széplak filial., 240 kath. lak. F. u. a Turcsányi csal."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Turcsánka, Barsmegyével határos tót község Ó-Széplak mellett, 150 r. kath. lakossal. Postája Tőkés-Ujfalu, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A falu határában kitünő kőbánya van. Földesurai a XIII. század végén a Divék nemzetségbeliek voltak, később a Turcsányi-család."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 142, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 152 lakosából 151 szlovák volt.
2011-ben 149 lakosából 147 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu középkori, valószínűleg román stílusú templomának romjai.
- Neogótikus kápolna a 19. század második feléből.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
