Nádlány
| Nádlány (Nadlice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Simonyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Peter Dubravický | ||
| Irányítószám | 956 32 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 581 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 182 m | ||
| Terület | 5,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″48.622222°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″48.622222°N 18.250000°E | |||
| Nádlány weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádlány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nádlány (szlovákul Nadlice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Simonytól 10 km-re nyugatra a Bebrava jobb partján 175 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták fel. A vaskorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a területen.
A mai település a 11. században keletkezhetett, első írásos említése 1113-ban történt, amikor a zobori bencés apátság oklevelében a falut Dubokan (a mai Apátlévna) szomszédai között említik "Nadlan" alakban. 1344-ben "Nadlyan" néven szerepel, akkori birtokosa a pécsi származású Vörös Tamás volt. Ezután 1553-ig különböző nemesek birtoka. 1553-ban 14 jobbágytelke volt a településnek. 1559-től az Apponyi család birtoka, ekkor említik a falu templomát is. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben az első népszámláláskor malom, 37 ház, és 352 lakos található a községben. 1828-ban 54 házában 377 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Szeszfőzdéjét 1898-ban alapították.
Vályi András szerint "NADLÁN. Nadlice. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez fél mértföldnyire, fája, és szőlő hegye nints; földgye, réttye jó van, piatzozásai Nagy Tapolcsányon, és Bajnán, malma helyben, legelője is elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Nadlány, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitra völgyében, Trencsén vármegye szélén: 328 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 611 | 632 | 629 | 581 |
| Különbség | +3,43 % | -0,47 % | -7,63 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 584 | 581 |
| Eltérés | -0,51 % |
1910-ben 687 lakosából 643 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.
1980-ban 1233 lakosából 1224 szlovák volt.
2001-ben 653 lakosából 639 szlovák volt.
2011-ben 624 lakosából 611 szlovák volt.
2021-ben 594 lakosából 583 szlovák, (+2) cigány, (+1) ruszin, 3 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1864-ben épült, a korábbi templom helyén.
- Plébánia.
- Nepomuki Szent János szobra.
- Kápolna.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
A Simonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Simony (Partizánske) | ||
|  | |