Felsőszelezsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 48,3964°, k. h. 18,3285°

Felsőszelezsény, (1899-ig Kis-Szelezsény, szlovákul Horné Sľažany) Szelezsény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 5 km-re nyugatra fekszik, ma Szelezsény északi részét képezi.

Története[szerkesztés]

Szelezsény községet 1156-ban említik először. Felsőszelezsény 1379-ben szerepel először írásban "Kisszelesen" néven. A Forgách család birtoka volt, majd a 17. században tajnai nemeseké, később a Boronkay családé. 1573-ban a töröknek fizetett adót. 1536-ban 8 portája volt. 1601-ben 24 ház állt a községben. 1698-ban Forgách Simon szerzett rá I. Lipóttól adományt.[1] 1720-ban 10 adózó háztartása volt. 1828-ban 31 házában 198 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Szelezin. Két tót falu Bars Várm. Kis Szelezinnek földes Ura Boronkay Uraság; amannak pedig több Urak, lakosaik katolikusok, és evangelikusok; fekszenek a’ Tapolcsányi járásban; határbéli földgyeik középszerűek."[2]

Fényes Elek szerint "Szelezsény (Kis), tót falu, Bars vmegyében, Ar. Maróthoz 1 mfd 108 kath. lak. F. u. Boronkay. sat. " [3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Szelezsény 1696 lakosából 1663 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Reneszánsz-barokk kastélya 1691-ben épült, a 18. század végén átépítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MOL, Királyi kancellária, Királyi Könyvek, 24. könyv, 372-373; Tomáš Tandlich 2013: Mestečká na území Bratislavskej, Nitrianskej a Tekovskej stolice – Vybrané sídla s právnym postavením zemepanského mestečka (oppida) v rokoch 1526-1720. Nitra, 86.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.