Gyertyánfa (település)
Gyertyánfa (Hrabičov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Zsarnócai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1228 | ||
Polgármester | Ján Adámik | ||
Irányítószám | 966 78 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 568 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 358 m | ||
Terület | 13,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 04″, k. h. 18° 39′ 49″48.534444°N 18.663611°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 04″, k. h. 18° 39′ 49″48.534444°N 18.663611°E | |||
Gyertyánfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gyertyánfa (1892-ig Hrabicsó, 1902-ig Gyertyánfa-Élesmart, szlovákul: Hrabičov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsarnócától 7 km-re, északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák hrab (= gyertyánfa) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]1228-ban a revistyei váruradalom határleírásában említik először. Első lakói aranymosók voltak, akik a környező patakokban mostak aranyat. Később favágással és szénégetéssel foglalkoztak. A faluról az első összeírás 1674-ből származik, amikor 20 gazda élt a településen. A 18. század közepén a gyertyánfai malom az uradalomba 25 mérő búzát adott. 1828-ban 51 házában 348 lakos élt. A falu iskolája 1888-ban épült. 1862-ben 475-en, 1890-ben 955-en lakták. Lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból, szénégetésből éltek.
Vályi András szerint "HRABITSA. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Felső Hámorhoz nem meszsze, és annak filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Hrabicsov, puszta, Bars vmegyében, F. Hámor fiókja, 306 kath. lakossal."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói együttműködtek a partizánokkal, ezért a németek 1945 januárjában felgyújtották. A faluban 66 ház leégett, lakói elmenekültek. Később újjáépítették, lakói Garamszentkereszt és Zsarnóca üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Élesmarttal együtt 1092, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 609 lakosából 606 szlovák volt.
2011-ben 598 lakosából 543 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1996-ban épült a korábbi, 1950-ben épített fatemplom helyén.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.