Nagysáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nagysáró, (szlovákul Veľké Šarovce) Sáró településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 14 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Sáró települést 1245-ben villa Saro néven említik először. 1266-ban templom és két malom állt a faluban. 1506-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. 1534-ben 12 adózó portája volt. 1601-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. 1720-ban 20 adózó portája volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1563-ból származik.[1]

Vályi András szerint "Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bő termékenységü, de árviz járja. Legelője, szénája sok, erdeje kevés."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1007, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben Sáró 1621 lakosából 746 magyar, 616 szlovák és 212 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]