Szodó
| Szodó (Svodov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | Zseliz városrésze |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Ondrej Juhász |
| Irányítószám | 937 01 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szodó (szlovákul: Svodov) Zselíz városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 21 km-re délre, Zselíz központjától 4 km-re északra, a Garam jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést és plébániáját 1156-ban említik először.[1] 1257-ben az esztergomi érsekség vásárolta meg. 1312-ben Csák Máté elfoglalta és pártján álló sárosi nemeseknek adta. 1534-ben a Both család birtokolta. A 18. században a lévai uradalom része, a 19. században a zselizi uradalomhoz tartozott. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben 28 háza állt. 1720-ban 23 volt az adózók száma. 1828-ban 63 házában 422 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A település mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.
Vályi András szerint „SZODO. Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Sarónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Esztergomban, és másutt is.”[2]
Fényes Elek szerint „Szódó, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján Zselizhez 1/2 mfd. 130 kath., 40 evang., 240 ref. lak. Buzatermő határát az árviz járja. Marha- és juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Eszterházy Jánosné sat.”[3]
Bars vármegye monográfiája szerint „Szódó, a Garamvölgy alsó részében fekvő magyar kisközség, 423 nagyobbára református vallású lakossal. Hajdan érseki birtok. Ez is egyike ama barsi községeknek, melyeket Csák Máté 1311-ben feldúlatott. Egy darabig a lévai uradalomhoz tartozott és ekkor kapta az Eszterházy család, mely még a mult század elején is bírta. Nagy-Sár nevű dűlőjét „Hurka-vár”-nak is nevezik és itt állítólag hajdan valami erődítvény volt. A mult század elején az Eszterházyaknak itt nevezetes juh- és marhatenyésztésük volt. 1863-ban a községnek nagy része tűz által pusztult el. A községben egy újabb csinos urilak van, melyet Berinkey Antal építtetett és most örökösei bírják. Református temploma 1786-ban épült. Ide tartoznak Füzék és Koplaló puszták is. Postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Zseliz.”[4]
1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került.
1976-ban csatolták Zselizhez.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 444 lakosából 441 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 1786-ban épült. Faharanglábja volt, melyben a harangok 1790-ből származtak.[5]
- Római katolikus templom
- Erdőssy Béla festő 1918 előtt gyakran töltötte a faluban a nyarakat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
- ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 121; Sz. Kiss Károly 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 408.
Források[szerkesztés]
- Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest.