Szodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szodó (Svodov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang Zseliz városrésze
Első írásos említés 1156
Polgármester Ondrej Juhász
Irányítószám 937 01
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szodó (Szlovákia)
Szodó
Szodó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szodó (szlovákul: Svodov) Zselíz városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 21 km-re délre, Zseliz központjától 4 km-re északra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést és plébániáját 1156-ban említik először.[1] 1257-ben az esztergomi érsekség vásárolta meg. 1312-ben Csák Máté elfoglalta és pártján álló sárosi nemeseknek adta. 1534-ben a Both család birtokolta. A 18. században a lévai uradalom része, a 19. században a zselizi uradalomhoz tartozott. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben 28 háza állt. 1720-ban 23 volt az adózók száma. 1828-ban 63 házában 422 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A település mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

Vályi András szerint „SZODO. Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Sarónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Esztergomban, és másutt is.”[2]

Fényes Elek szerint „Szódó, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján Zselizhez 1/2 mfd. 130 kath., 40 evang., 240 ref. lak. Buzatermő határát az árviz járja. Marha- és juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Eszterházy Jánosné sat.”[3]

Bars vármegye monográfiája szerint „Szódó, a Garamvölgy alsó részében fekvő magyar kisközség, 423 nagyobbára református vallású lakossal. Hajdan érseki birtok. Ez is egyike ama barsi községeknek, melyeket Csák Máté 1311-ben feldúlatott. Egy darabig a lévai uradalomhoz tartozott és ekkor kapta az Eszterházy család, mely még a mult század elején is bírta. Nagy-Sár nevű dűlőjét „Hurka-vár”-nak is nevezik és itt állítólag hajdan valami erődítvény volt. A mult század elején az Eszterházyaknak itt nevezetes juh- és marhatenyésztésük volt. 1863-ban a községnek nagy része tűz által pusztult el. A községben egy újabb csinos urilak van, melyet Berinkey Antal építtetett és most örökösei bírják. Református temploma 1786-ban épült. Ide tartoznak Füzék és Koplaló puszták is. Postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Zseliz.”[4]

1910-ben 444, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került.

1976-ban csatolták Zselizhez.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma 1786-ban épült.
  • Római katolikus templom
  • Erdőssy Béla festő 1918 előtt gyakran töltötte a faluban a nyarakat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest.

További információk[szerkesztés]