Rakovszky István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakovszky István
Született 1832. június 16.
Pozsony
Elhunyt 1891. december 28. (59 évesen)
Pozsony
Foglalkozása kamarás,
író,
történész,
genealógus

Nagy-rákói és nagy-selmeczi Rakovszky István (Pozsony, 1832. június 16.Pozsony, 1891. december 28.) császári és királyi kamarás, író, a Szent Sír Lovagrend középkeresztese és a pápai Szent Gergely-rend lovagja.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányai befejezése után lontói (Hont megye) birtokán gazdálkodott. A téli hónapokban Pozsonyban lakott és ideje nagy részét történelmi tanulmányokra, különösen Pozsony történetének megírására fordította. Részt vett a A Pallas nagy lexikona szerkesztésében is. Gazdag könyvtárt és régiséggyűjteményt hagyott hátra. Elhunyt Pozsonyban, 1891. december 28-án délután 3 és fél órakor, életének 60., házasságának 35. évében. Örök nyugalomra helyezték a Szent-András sírkert lévő sírboltba 1891. december 30-án a római katolikus hitvallás szertartásai szerint.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Pressburger Zeitung évfolyamaiban (Alterthümliche Überliefereungen von Pressburg); az Új Magyar Múzeumban (1860. Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete); a Magyar Sionban (1863. Sághi prépostság emlékezete, 1865. Pozsony egyházai); a Magyar Tudományos Értekezőben (1862. I. Drégely vára emlékezete, Pozsonyiak két régi egyháza: Szent Lőrinczről nevezett egyház és a Szent Mihályról nevezett egyház; II. Torna várának történeti vázlata); a Századokban (1875. Adalékok a magyar ágyúk történetéhez).

Munkái[szerkesztés]

  • Pozsony szabad királyi város rövid története. Pozsony, 1865. (Különnyomat a Pozsony és Környékéből).
  • Das Pressburg Rathhaus und der Stadtrath, dessen Geschichte, Entwickelung und Verhältnisse im Mittelalter. Nach archivalischen Quellen zusammengestellt aus den alterthümlichen Überlieferungen von Pressburg. U. ott, 1872.

Kéziratban[szerkesztés]

  • Diplomatarium Posoniense, ívrét 3 kötet;
  • Das Pressburger Stadtrecht, ívrét 1 kötet;
  • Pozsony sz. kir. város oknyomozó története, 3 kötetre tervezve;
  • Jegyzetek a magyarországi családokra s helyekre nézve a XV. századtól a XVII. század végeig.

Irodalom[szerkesztés]