Evangélikus templom (Balassagyarmat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Balassagyarmati evangélikus templom
Balassagyarmat evangélikus templom.jpeg
Vallás Keresztény
Felekezet Evangélikus
Egyházmegye Nógrádi Egyházmegye
Egyházközség Balassagyarmati Evangélikus Egyházkerület
Lelkész Bartha István
Építési adatok
Építése 1785
Rekonstrukciók évei 1812, 1873
Stílus Barokk
Elérhetőség
Település Balassagyarmat
Cím Kossuth Lajos u. 36.-38.
Elhelyezkedése
Balassagyarmati evangélikus templom (Balassagyarmat)
Balassagyarmati evangélikus templom
Balassagyarmati evangélikus templom
Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 36″, k. h. 19° 17′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 36″, k. h. 19° 17′ 47″
A Balassagyarmati evangélikus templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmati evangélikus templom témájú médiaállományokat.

A balassagyarmati evangélikus templom Balassagyarmaton, a mai Kossuth Lajos utcában, a Luther utca torkolatával szemben áll.

A templom története[szerkesztés]

1785-ben építették az akkori akasztófadombon. A torony alapkövét 1793-ban tették le, de rézfedelét csak később kapta. 1809. augusztus 7-én leégett, de 1812-ben ismét készen állt. A templomot ekkor kőfallal kerítették be. 1836-ban kórusa is felépült. Megrongálódott fedelét 1873-ban állították helyre.

Egyetlen zömök tornya a nyugati homlokzat elé ugrik, és itt van félköríves bejárati ajtaja is. Felette félköríves keretelt ablak, övpárkány, majd ismét egy félkörös ablak. E felett órapárkány, végül törtvonalú zömök sisak, rajta évszám, mely 1808–as elkészültét dokumentálja. A sisak tetején fém gömb és ezen a kereszt áll. A toronyban jelenleg négy harang található. A templom valamennyi harangja ismert, melyekből 10 darab volt eddig a ma is meglévőkkel. Ebben a toronyban van jelenleg is a város legrégebbi (1891) és legfiatalabb (1971) öntésű harangja.

Harangok[szerkesztés]

A legelső hármas sorozatot 1792–ben Losoncon készítették. A Nógrádi Lapok május 31–i száma ad hírt a 24–én, Szentháromság vasárnapján tartott avatóünnepségről. Ez egyben a korlátozott vallásszabadságot biztosító 1781. 26. törvénycikk százados évfordulója is volt. A templom előtti téren folyt le a harangszentelési ünnep. Simkó Frigyes lelkész egyszerű szertartással végezte a szentelést, majd megszólalt az új harang. A templomban az oltár mellett Holles Danó, Simkó Frigyes lelkészek és Kossaczky segédlelkész elénekelték a felszentelési imát, amit magyar népének követett. Ezután Holles Danó dobrocsai lelkész tartott beszédet, s ezt tót követte ének és Simkó Frigyes tót nyelvű beszéde. Az istentisztelet fél 12–kor ért véget. Egy szűk negyedszázad után elkövetkezett az I. világháború, amely szomorú sorsot szánt a gyarmati harangoknak is. Erről a megyei lap 1917. február 11–i számában ilyen címen számol be : „Hadba vonultak a harangok. A héten került sor a mi harangjainkra is, s a többiek után bevonultak, hogy ágyút öntsenek belőlük. Az egyházakban egy–egy harangot hagytak meg, de elrendelték, hogy ezentúl is bronzharangot kell beszerezni, nem pedig acélharangot, mert hadviselés idején ezek óriási tartalékfémet jelentenek. A jámbor emberek sírva búcsúztak e harangoktól, melynek hangjait kisgyermek koruktól fogva megszokták, s annyi költészet fűződik emlékükhöz. Az ideges emberek nem is bánják, hogy egy–egy harang maradt, mert a szolgálatot azok is megteszik, s minek az a harangzúgás a külföldön szokásos harangjáték helyett.”

A balassagyarmati evangélikus templom harangjai

Egy évtized elteltével az egyik februári Nógrádi Hírlap száma ad hírt arról, hogy 100 millió koronáért három új harangot rendeltek a soproni Seltenhofer cégtől.

Áprilisban azok el is készültek, mert a 17–ei lapszámban a harangok fogadásáról tudósítanak. Legnagyobb a 969 kg-os, a középső, a Luther-harang 560 kg-os, a legkisebb 320 kg súlyú pedig a gályarabok emlékére készült. A legnagyobb 1891-ben, a középső 1927-ben, a legkisebb 1971-ben készült. Az Evangélikus Nőegylet virágdíszbe öltöztette a harangokat. Kardos Gyula püspök üdvözlése után az ünnepi beszédet dr. Kosatzky Arnold főjegyző tartotta. Április 14–én (csütörtökön) délután fél 3–kor a presbiterek és az egyházközségi elnökség jelenlétében történt a harangok felhúzása a toronyba. Előtte a lelkész, a felügyelő és a presbiterek bibliai mondások közepette fakalapáccsal szólaltatták meg a harangokat.

A templom régi oltárképe

Oltárképek[szerkesztés]

A templom régi oltárképe a II. világháborúban, 1944 utolsó napjaiban megsérült. Egy ágyúgolyó csapódott be a sekrestye fölé a falba, és közel másfél méter átmérőjű lyukat ütött. A szilánkoktól megrongálódott az oltárkép, melynek nyomai a mai napig láthatók. Festője Kubányi Lajos (1855. május 5. – 1912. május 5.).

A jelenlegi oltárkép Tichy Kálmán festőművész munkája. A Krisztus a gyerekek, betegek, elesettek pártfogója címet viseli. A művész evangélikus templomokba festett oltárképeket.

Külső hivatkozások[szerkesztés]