Városháza (Balassagyarmat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Városháza
Balassagyarmati városháza 5.jpg
Település Balassagyarmat
Hely Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12.
Építési adatok
Építés éve 1914
Megnyitás 1915. március 24.
Rekonstrukciók évei 2006
Építési stílus eklektika
Védettség helyi védelem
Tervező Wälder Gyula
Építész(ek) Magos Dezső
Építési költség 103 500 korona
Hasznosítása
Felhasználási terület városháza
Tulajdonos Balassagyarmat Város Önkormányzata
Alapadatok
Alaprajz L alakú
Elhelyezkedése
Városháza (Balassagyarmat)
Városháza
Városháza
Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 39″, k. h. 19° 17′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 39″, k. h. 19° 17′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat.

A balassagyarmati városháza eklektikus stílusban épült, és a város főterén áll. Helyet ad a városi polgármesteri hivatalnak és pár városi és járási intézménynek.

Története[szerkesztés]

Balassagyarmat városatyái a 20. század elején egy tervpályázatot írtak ki az új városháza megépítésére, mert korábban a városháza a mai posta épületében kapott helyet. Erre a célra megvették a Magyar Királyi Szállót és a környékén lévő telkeket. A pályázat nyertese Wälder Gyula historizáló stílusú városháza lett, de az 1913. augusztusi ülés már azt taglalja, hogy nincs remény egy új épület felépítésére, anélkül, hogy az építési költség tovább terhelje az adózó polgárokat. Ezért áttértek az új épület építéséről a Magyar Király Szálló átépítésére. A szálló átalakítását egyedüli ajánlattevőként Magos (Munk) Dezsőre bízták. Az ekkor még nagyközség rangú Balassagyarmat az év végén 180 000 korona kölcsönt vett fel a helyi bankoktól, melyből 103 500 koronát a városháza építésére költöttek. 1914 májusában helyi asztalosokat bíztak meg a városháza bútorainak elkészítésében 5 000 korona összegben. Végül 1915. március 24-re elkészült a városházává átalakított Magyar Királyi Szálló. A sikeres átalakításért az elöljáróság jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki Munk Dezső építőmester vállalkozónak és Schenk Béla főmérnök építési ellenőrnek.

A Magyar Királyi Szálló átalakítása óta 2006-ban újították fel a városházát. Az eddig halványpiros épület halványzöld színt kapott, a homlokzatra pedig fölkerült a város 2005-ben kapott címe, a Civitas Fortissima.

Érdekesség[szerkesztés]

I. Ferenc József 1894-es látogatása során a kíséretét a Magyar Királyi Szállóban szállásolták el, míg a király a Vármegyeházán lakott.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]