Lévai Sándor (bábművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lévai Sándor
Született 1930. augusztus 3.
Balassagyarmat
Elhunyt 1997. január 4. (66 évesen)
Budapest
Foglalkozása bábművész,
báb- és díszlettervező

Lévai Sándor az IMDb-n
Lévai Sándor PORT.hu-adatlapja

Lévai Sándor (Balassagyarmat, 1930. augusztus 3.Budapest, 1997. január 4.) magyar bábművész, báb- és díszlettervező; legismertebb munkája a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat címszereplőjének, Süsünek a figurája.

Életpályája[szerkesztés]

Lévai Sándor 1930-ban született a Nógrád megyei Balassagyarmaton. 1949–1954 között elvégezte a Magyar Iparművészeti Főiskola Színpadtervező Főtanszakának díszlettervezői szakát; Bod László, Miháltz Pál, Oláh Gusztáv és Varga Mátyás mestertanárok keze alatt.

Első munkahelye 1954-ben a Kecskeméti Katona József Színház volt, ahol díszlettervezőként állt munkába. 1955–1956 között a Budapesti Állami Bábszínházban, majd 1956–1958 között a győri bábszínházban dolgozott ösztöndíjasként, majd díszlettervezőként és bábszínészként. 1960–1983 között a Magyar Rádió és Televízió alkalmazta mint báb- és díszlettervező művész. Emellett több szerepet kapott bábjátszó művészként, ő mozgatta a János vitéz címszereplőjét is.

Lévai Sándor nevéhez több – mára klasszikussá vált – televíziós mesefilm díszleteinek és bábjainak tervezése fűződik. Az 1962–1979 között sugárzott Mi újság a Futrinka utcában c. sorozathoz Bródy Verával közösen[1] tervezett bábfigurákat, a mesék forgatókönyveit Bálint Ágnes (1922–2008) televíziós szerkesztő írta. Majd következett a Holló király, a János vitéz, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé figurái, végül a (talán) legismertebb, a Süsü, a sárkány c. sorozat, amelynek címszereplőjét, Süsü figuráját Lévai tervezte és alkotta meg.

A Magyar Televízió 1976 karácsonyán mutatta be az új bábfilmsorozatot, amelynek meséjét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte, dramaturgja Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor volt. A filmsorozatot Szabó Attila (1935–1998) rendezte. Süsü, a jólelkű, egyfejű sárkány „magyar hangját” Bodrogi Gyula kölcsönözte, magát a bábot Kemény Henrik (Pehartz Imrével együtt) bábművész mozgatta, a Népművészet mestere, aki munkásságáért jóval később, 2005-ben Kossuth-díjat is kapott.

Rádiós, televíziós évei alatt, 1979-től kezdve „Interdiszciplináris Tudományos Diákkört” és nyári egyetemeket szervezett szakértelmiségiek (építészek, közgazdászok, orvosok, szociológusok) bevonásával. Lévai Sándor elképzelése szerint olyan komplex életmód mintáját, egyfajta „ideális lakóközösség” megvalósítását keresték, amelynek kereteit maguk a részt vevő lakótársak terveznék meg és alakítanák ki.

Tagja volt a Bábművészet Nemzetközi Szövetségének, a Charleville-Mézières-i székhelyű UNIMÁnak (Union Internationale de la Marionnette), a honi szakmai egyesüléseknek, a Színházművészeti Szövetségnek és a Film- és TV-Művészeti Szövetségnek is. Munkáival rendszeresen szerepelt az UNIMA kiállításain, a Magyar Televízió díszlet- és jelmeztervezőinek szakkiállításain.

Bábfilmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]