Ugrás a tartalomhoz

Magyar Rádió és Televízió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Rádió és Televízió (korábbi rövidítése: MRT) 1957 és 1974 között a magyar állami rádió- és televízióműsor-szolgáltatás központi intézménye volt. A szervezet a Magyar Rádió átnevezésével jött létre, és egy intézményi keretben működtette a rádiós és televíziós műsorszolgáltatást. 1974-ben a szervezetet megszüntették, feladatait az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió vette át.

2026-ban az Országgyűlés elé benyújtott médiatörvény-módosítási javaslat értelmében a Magyar Rádió és Televízió neve ismét megjelenhet a magyar közszolgálati médiarendszerben. A tervezet szerint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) összevonásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látná el a közszolgálati médiaszolgáltatási feladatokat.

Az első Magyar Rádió és Televízió (1957–1974)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Magyar Rádió és Televízió logója

A televíziós műsorszolgáltatás magyarországi elindulását követően a Magyar Rádió szervezetén belül működő televíziós főosztály gyors fejlődésnek indult. Ennek eredményeként 1957. augusztus 18-án a Magyar Rádiót átszervezték, és Magyar Rádió és Televízió néven egységes intézménnyé alakították.[1]

Az MRT működése alatt a rádió és a televízió közös irányítás alatt állt. Ebben az időszakban indult el több jelentős műsor és kulturális kezdeményezés, köztük 1959-ben A Szabó család című rádiójáték-sorozat. Az intézmény szervezésében rendezték meg az 1966 és 1972 közötti Táncdalfesztiválokat is, amelyeket rádióban és televízióban egyaránt közvetítettek.[2]

Az MRT első elnöke Benke Valéria volt. A szervezethez tartozott az MRT Minerva könyvkiadó is.

1974-ben az intézményt megszüntették, és helyét két önálló szervezet, a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV) vette át.

Tervezett újjáalakulása (2026)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2026. június 12-én a TISZA országgyűlési képviselői törvényjavaslatot nyújtottak be a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítására. A javaslat célja a közszolgálati média intézményrendszerének átalakítása és egy új, független közszolgálati médiaszerkezet létrehozása. A tervezet szerint megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány, helyette pedig létrejönne a Független Közmédia Testület, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosi felügyeletét látná el. A közszolgálati médiaszolgáltatás központi szervezetévé a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. válna, amely a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA összeolvadásával jönne létre.[3]

A javaslat alapján az új Magyar Rádió és Televízió feladata lenne a rádiós, televíziós és digitális közszolgálati médiaszolgáltatások működtetése, a közszolgálati médiavagyon kezelése, valamint a közszolgálati műsorok előállítása. A szervezet jogutódja lenne a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek és az MTVA közszolgálati médiaszolgáltatási tevékenységeinek.

A törvényjavaslat az MTI önálló működésének helyreállítását is tartalmazza. Ennek értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató mellett ismét külön szervezetként működne a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely a nemzeti hírügynökségi feladatokat látná el. A tervezet szerint az új közszolgálati médiarendszer működésének alapelvei közé tartozna a szerkesztői függetlenség, a politikai és gazdasági szereplőktől való autonómia, a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a társadalmi felügyelet és az átlátható működés.

A törvényjavaslat elfogadásához az Országgyűlés kétharmados többségének támogatása szükséges.

  1. "A Magyar Televízió története". Hozzáférés: 2024. november 7..
  2. Borbás Barna - Mindörökké kádárizmus / Csepregi, Zalatnay és Korda útja a Fideszig (Válasz Online, 2023.08.25.)
  3. Kaufmann, Balázs (2026. június 12.). "Vége az MTVA-nak, a teljes közmédia átalakul: jön a Sajtóalap és a Független Közmédia Testület". 444.hu. Hozzáférés: 2026. június 14..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]