Film Színház Muzsika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Film Színház Muzsika
Adatok
Típus periodika (hetilap)

Ország  Magyarország
Alapítva 1957
Megszűnt 1990
Kiadó Lapkiadó Vállalat
Főszerkesztő Fejér István
Nyelv magyar
Székhely Budapest

A Film Színház Muzsika kulturális, képes hetilap volt, amely 1957-től 1990-ig jelent meg. 1996-ban Film Színház Muzsika Televízió, majd Film Színház Muzsika Kultúra címmel havilapként újraindult, de ilyen formában már nem volt hosszú életű: 6–7 szám után mindkettő megszűnt.

A folyóirat elsősorban a hazai színházi, filmes és zenei élet eseményeiről tájékozatta olvasóit, színészekkel, előadásokról, forgatásokról készült riportokkal, hírekkel, színikritikákkal, színháztörténeti tárgyú cikkekkel, melyeket bőséges fényképanyag egészített ki.[1] Külföldről kezdetben főként filmhíreket hoztak, később nyitottak a zenei és színházi élet felé, egyre bővebb fényképes beszámolókkal. Az újságban versek, novellák is megjelentek, az első évfolyam pedig színdarab-mellékleteket is tartalmazott. Híresen erős kritikai rovata volt.[2]

Tömeglap létére a filmes és színházi élet – majd egyre inkább a televíziózás – szakmai lapjaként is kellett működnie, műbírálataival egyszerre szólnia a szakmához és a közönséghez, főképp színházi vonalon, mert noha zenei és filmes folyóiratok léteztek (Magyar Zene, Muzsika, Filmvilág, Filmkultúra), önálló színházi periodika nem volt (kifejezetten a képzőművészetet is csak egyetlen külön lap, a Művészet szolgálta.[3])

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

A kéthetente megjelenő kulturális folyóirat az 1956 októberében megszűnt Színház és Mozi című hetilapot volt hivatva pótolni, kielégítendő a közönségigényt, amely az általa hagyott űr nyomán támadt. Első száma 1957. május 17-én jelent meg, a címlapon Tavaszi fény: bájos ifjú táncosnő virágba borult fák, bokrok között kecsesen spiccel a fűben.[4] Első főszerkesztője Fejér István volt. A szerkesztőség a sajtóháznak is nevezett egykori New York Kávéház épületében működött.[2]

Az első számban hírek, fényképek, beszámolók voltak színházakról, előadásokról, filmekről, koncertekről, operabemutatókról; elragadtatott sorok Tolnay Kláriról (A kaméliás hölgy), régi emlékeket idéző dicshimnusz Páger Antalról (Földindulás), megrendült főhajtás a tizenhárom év után újra színpadra lépő Kiss Ferenc színészi nagysága előtt (Játék és valóság), Szabó Lőrinc múltidéző költeménye (A miskolci „deszkatemplomban”), sok-sok sztárfotó Cannes-ból: Maria Schell, Giulietta Masina, Elizabeth Taylor, Audrey Hepburn – és Törőcsik Mari. Kiemelt hangsúlyt kapott Németh László írása: Levél Timár Józsefhez, a színészhez, aki az író drámai hősének, Széchenyi Istvánnak színpadi megformálására készült. Hibát, mulasztást megfricskázó glossza is akad a lapban: szerkesztőségi kérdésként merült fel például, vajon miért nem csak 16 éven felülieknek engedélyezett film a remek Bakaruhában (hat moziban megy azon a héten Budapesten!), hiszen annak „jelentős hányada Vilma ágyában játszódik”.[4]

A laphoz 1971-től évkönyvet is kiadtak,[5] szerkesztője Sas György volt.[2] A Film Színház Muzsika sokáig kétszínnyomással (szépia tónussal, majd fekete-fehérben) jelent meg, csak 1977-től lett színes. Olvasóinak több mint fele (53%) a közép- és felsőfokú végzettségűek közül került ki.[6] Noha a kor egyik legnépszerűbb, legolvasottabb folyóirata volt, amelyet külföldön is terjesztettek,[7] kiadása veszteségesnek bizonyult. A veszteséget a nyereséges kiadványok, főleg a Sportfogadás bevételeiből pótolták.[8]

A lap iránti kereslet – és ennek nyomán a példányszám – az 197887 közötti tíz év alatt egyharmadára esett vissza.[9] 1982-ben Maszk és Toll című különkiadvánnyal jelent meg a lap.[10] Utolsó száma 1990. október 6-án jelent meg. Megszűnését anyagi nehézségekkel indokolták.

Újraindítási próbálkozások[szerkesztés]

A megszűnés után a lap szerkesztőgárdája létrehozta a Film Színház Muzsika Alapítványt, s különböző rendezvényekkel próbálta előteremteni az újraindításhoz szükséges pénzt.[11] 1991-ben kétnapos színészkarnevált rendeztek a Terézvárosban, ahol a fellépő neves művészek az alapítvány javára ajánlották fel bevételüket.[12][13] A később „Csepűrágó fesztivál”-nak elnevezett rendezvény keretében még megjelent egy „karneváli” szám is.[14] A rockoperásított Légy jó mindhalálig Arizona Színházban rendezett nyilvános főpróbájának bevételét is erre a célra ajánlották fel.[15]

1993-ban „élő újságként” indítottak műsoros esteket a Fészek Klubban. A műsorvezető-szerkesztő az újság egykori főmunkatársa, Sas György volt. Az első „számban” a házigazda szerepére Baló Júlia, Jálics Kinga, Dalos László és Illés Jenő vállalkozott. Az est különlegességeként ismert művészek új tehetségeket mutattak be: Kútvölgyi Erzsébetet Murányi Tündét, Piros Ildikót, Rudolf Terézt, Tordy Gézát Teremi Beatrixot és Varga Klárát.[16] A második „szám” rendezője Bilicsi Erzsébet volt; Andorai Péter, Gyimesi Pálma, Hegedűs D. Géza, Koltai Róbert, Mácsai Pál, Takács Katalin, Takács Marika, Tímár Éva és Ulbrich József mutattak be fiatal tehetségeket.[17] 1994-ben Déryné virágai címmel gálaestet rendeztek az Operettszínházban.[18]

1995-ben az alapítvány minden jogi feltétellel rendelkezett a lap Film Színház Muzsika Televízió címen történő újraindításához, de szükségük volt egy tőkeerős és megbízható vállalkozóra, ezért felhívást tettek közzé.[19]

A lap feltámadása[szerkesztés]

1996 januárjában Film Színház Muzsika Televízió címen a régi szerkesztőgárda zömével és az eredeti periodika szellemiségét folytatva újraindult a lap, amelynek kiadója az énekes Soltész Rezső, főszerkesztője Jálics Kinga lett. Az 56 oldalas, színes képesújság havonta jelent meg, ára 139 Ft volt. Az első számban Tolnay Klári kézzel írt beköszöntője ajánlotta az olvasók figyelmébe az új életre kelt lapot.[20] Az újjáéledt FSzM azonban mindössze hat számot ért meg, mert a veszteségek miatt a szerkesztőség és a menedzsment között hamar megromlott a viszony.[21] A kiadási joggal rendelkező Soltész, megválva a korábbi szerkesztőségtől, Fim Színház Muzsika Kultúra címmel folytatta a lap megjelentetését,[22] amely ugyancsak hat számot ért meg, 1996. július–december között.[23]

Állandó rovatai[szerkesztés]

A lapnak több állandó rovata is volt, például:

  • Zenei esték
  • Filmkrónika
  • Mi újság a ... Színházban?
  • Válogatott jelenések

Főszerkesztők[szerkesztés]

A lap emlékezete[szerkesztés]

Déryné-díj[szerkesztés]

A Film Színház Muzsika Alapítvány 1994-ben hozta létre a Déryné-díjat. Az alapítvány négy színésznőt és egy operaénekesnőt díjazott, akik öten kiválaszthattak egy férfi díjazottat. Az első évben Hofi Géza lett az.[19] A díjazás menete később megváltozott, 1999-ben például csak ketten részesültek a díjban: Komlós Juci és Vass Éva; az akkori híradás szerint az alapítás óta eltelt hat évben 58 művésznő kapta meg.[24]

„Film Színház Muzsika” könyvsorozat[szerkesztés]

Az egykori folyóirat címe a névadója az MTI által megjelentetett könyvsorozatnak, amely a hazai művészvilág óriásainak állít emléket. Szerkesztője Keleti Éva volt. Az első kötet 2007-ben jelent meg.[25]

Fenyő Miklós estje[szerkesztés]

Fenyő Miklós 2008-as szerzői estjének a Film Színház Muzsika címet adta, mivel Lolát hívta meg, aki a Made in Hungária című musicalfilmben játszott és Mészáros Árpád Zsoltot, aki a Made in Hungária című színdarabban szerepelt.[29]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egy életen át ember. Irodalmi Bableves (irodalmibableves.hu). (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  2. ^ a b c Szilágyi Aladár: Vészes folyamatokat sejtek a világban. Erdélyi Riport (erdelyiriport.hu), 2015. április 29. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  3. Takács Róbert: A Kritika és az értelmiségi sajtó a Kádár korszakban. Népszabadság Online (nol.hu), 2014. január 18. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  4. ^ a b Szigethy Gábor: 1956 – Konszolidáció. kortarsonline.hu, 2005. május. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  5. Tiger 205 karca. moly.hu, 2012. január 3. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  6. Angelusz Róbert (1980. február). „A tájékozódás és a véleményformálás esélyei”. Jel-Kép, 22–42. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  7. Tóth Ágnes (1979. február 21.). „Másfél milliárd példány egy év alatt”. Népszava 107 (43), 3. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  8. Vicsek Ferenc (1985. április). „Üzlet-e az újság?”. Jel-Kép, 67–72. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  9. Jakab Zoltán (1988. április). „A sajtótermékek ára és fogyasztása Magyarországon 1957–1987-ben”. Jel-Kép, 27–39. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  10. (1982. május 28.) „Megjelent a Maszk és Toll!”. Népszava 110 (123), 14. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  11. Sas György (1991. július 2.). „Színészarnevál – egy lapért”. Népszava 119 (153), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  12. (1991. szeptember 12.) „A Film Színház Muzsikáért – Karnevál kifulladásig”. Népszava 119 (214), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  13. (1991. szeptember 23.) „Színészkarnevál”. Népszava 119 (223), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  14. Mönich László (operatőr). (1991). Volt egy újság, Film Színház Muzsika [VHS]. YouTube.com. (Hozzáférés ideje: 2016-01-12.)
  15. (1991. szeptember 24.) „Premier ma”. Népszava 119 (224), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  16. (1993. április 26.) „Élő újság”. Népszava 121 (96), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  17. (1993. november 1.) „Nem adják fel!”. Népszava 121 (254), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  18. (1994. június 20.) „Újra színházi hetilap”. Népszava 122 (142), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  19. ^ a b (1995. szeptember 28.) „Segélykiáltás”. Népszava 123 (228), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  20. (1996. január 19.) „Feléledt a Film Színház Muzsika”. Népszava 124 (16), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 12.)  
  21. (1996. augusztus 8.) „Azt hiszem, nem vagyok háttérember”. Népszava 124 (185), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  
  22. (1996. augusztus 12.) „Helycserés lapjárás, kis magyar görbe tükör”. Népszava 124 (188), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  
  23. Film Színház Muzsika Kultúra 1996. július–december. antikvarium.hu
  24. (1996. augusztus 12.) „Helycserés lapjárás, kis magyar görbe tükör”. Népszava 124 (188), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  
  25. (2007. szeptember 18.) „Film, Színház, Muzsika Darvas Iván emlékére”. Népszava 134 (218), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  
  26. Törőcsik Mari könyvben és galériában. ZETAPress, 2009. szeptember 29. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  27. (2009. december 7.) „Kállai – a szeretet művésze”. Népszava 136 (286), 10. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  
  28. Vince Mátyás: Nyitott archívumok – az MTI az interneten elérhetővé tette régi híreinek nagy részét. ZETAPress, 2010. január 4. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  29. (2008. augusztus 22.) „Limbó hintó, életérzés, hitelesség”. Népszava 135 (196), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 11.)  

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]