Sándor Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sándor Iván
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született 1930. március 11. (88 éves)
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Sebők Eleonóra Zsuzsa (1955-)
Gyermekei Sándor Judit (1956)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) színmű, regény, esszé
Első műve A huszonötödik órában (színmű, 1958)
Kiadói Szépirodalmi Kiadó (1967-1989)
Magvető Kiadó (1986-1991)
Jelenkor Kiadó (1993-1999)
Kalligram Kiadó (2000-2017)
Magvető Kiadó (2017-)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1985)
Márai Sándor-díj (2000)
Komlós Aladár-díj (2003)
Kossuth-díj (2005)
Sándor Iván weboldala

Sándor Iván (Budapest, 1930. március 11. –) József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus, esszéista.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született 1930. március 11-én. A Szálasi-korszakot bujkálva élte túl. 1948-ban érettségizett. 1948–1950 között a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének osztályvezetője volt. Politikai okokból 1950-ben eltávolították, 1952-ben letartóztatták. 1953-tól ír. 1954–1956 között a BME A Jövő Mérnöke című lapjának szerkesztője volt. 1957-től a Film Színház Muzsika színházi kritikusa, majd 1975–1989 között főszerkesztő-helyettese volt. 1989 óta szabadfoglalkozású író. 1990–1993 között az Írószövetség elnökségi tagja. 1992–1997 között a Németh László Társaság elnöke volt. 1997-ben kilépett az Írószövetstégből, alapító tagja a Szépírók Társaságának. 1993-tól a Füst Milán prózai díj kuratóriumának, 2003-tól a Komlós Aladár-díj kuratóriumának is elnöke. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Műveiben nagy szerepet szán a tudatábrázolásnak: a cselekmény idősíkjának váltogatásával mutat rá, hogy az emberi lélekben milyen változásokat okozott a történelem.

Magánélete[szerkesztés]

1955-ben feleségül vette Sebők Eleonóra Zsuzsát. Egy lányuk született: Judit (1956).

Művei[szerkesztés]

  • A huszonötödik órában (színmű, 1958)
  • Kölcsey (színmű, 1959)
  • Az R 34-es repülőjárat - Kölcsey (színművek, 1961)
  • Két nemzedék (színmű, 1961)
  • Faragd meg a fejfád! (1965)
  • Hullámok (regény, 1967)
  • Tiszaeszlár (dráma, 1967)
  • Kvartett (színmű, 1969)
  • Próba (1970)
  • Földközelben (regény, 1970)
  • Arcok, szerepek (színészportrék, 1971)
  • M. L. esetei (regény, 1972)
  • Az áldozat hegyén (dráma, 1973)
  • A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári perről (esszé, 1976)
  • A futár (regény, 1976)
  • A helyszín (regény, 1979)
  • Németh László üdvtana (esszé, 1981)
  • Utunk szabályai éjszaka (esszék, 1981)
  • Ködlovas (regény, 1983)
  • Az idő füstjele (esszék, 1986)
  • Quo vadis Thalia? (esszék, 1986)
  • A Németh László-pör (esszé, 1986)
  • Századvégi történet (regény, 1987, 1994)
  • Leperegnek a nyolcvanas évek. A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka (esszék, 1988)
  • A föld alá vitt tények üzenete (esszék, 1990)
  • Vízkereszttől Karácsonyig. A nyolcvankilences esztendő (esszé, 1990)
  • Arabeszk (regény, 1991)
  • Félelem? Remény? A kilencvenes esztendő (esszé, 1991)
  • A karnevál harmadik napja. A kilencvenegyes esztendő (esszé, 1992)
  • Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán (esszé, 1993)
  • Karácsonyi szövegrétegek (esszék, tanulmányok, 1993)
  • Az idő oszlopai (esszék, 1995)
  • Átváltozások kertje (regény, 1995)
  • Tengerikavics (regény, 1996)
  • A szefforiszi ösvény (regény, 1998)
  • Rocinante nyomában (esszék, 1999)
  • Shakespeare, Madách, Proust. A születő és veszendő személyiság nyomában (esszék, 2000)
  • Menekülő évek. A rendszerváltás évtizede (2000)
  • A másik arc. A regény és a történelem (esszék, 2001)
  • Drága Liv (regény, 2002)
  • A regény jövője (esszék, 2002)
  • Séta holdfényben (esszék, 2004)
  • Mikoriak a golyónyomok? (beszélgetések, 2005)
  • Követés. Egy nyomozás krónikája (regény, 2006)
  • Daniellával a vonaton. A Követés naplója (2006)
  • A várható ismeretlen (eszék, 2009)
  • Az Argoliszi öböl (regény, 2009)
  • Sándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanéz. Gábor Miklós arcai, szerepei; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2010 (Tiszatáj könyvek)
  • Mi a magyar most? (szerk.esszék, 2011)
  • Az éjszaka mélyén 1914 (regény, 2012)
  • Hajózás a fikció tengerén (esszék, 2013)
  • A történelem gépangyala (esszék, 2013)
  • A Vanderbilt-jacht hajóorvosa (regény, 2014)
  • A Kő visszahull Napló - 1989/2014 (esszék, 2014)
  • A tiszaeszlári per és 2015; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2015 + CD
  • A jövő árnyéka; Kalligram, Bp., 2016
  • A forradalom visszanéz, 1956-2016; L'Harmattan, Bp., 2016
  • A hetedik nap; Magvető, Bp., 2018

Külföldi megjelenések[szerkesztés]

  • Geliebte Liv (Drága Liv) (regény, német nyelven, 2006)
  • Spurensuche (Követés) (regény, német nyelven, 2009)
  • Filature (Követés) (regény, francia nyelven, 2012)
  • Husar in der Hölle (AZ éjszaka mélyén 1914) (regény, német nyelven, 2014)
  • Legacy (Követés) (regény, angol nyelven, 2014)
  • Au fond de la nuit 1914 (Az éjszaka mélyén 1914) (regény, francia nyelven, 2015)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sándor Iván hivatalos oldala
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf KIadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Életrajza a PIM.hu-n
  • Századvégi történetek. Tanulmányok Sándor Iván műveiről; összeáll. Ménesi Gábor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2005
  • Olasz Sándor: Sorskert. Sándor Iván művei; Balassi, Bp., 2006
  • Egy palackposta üzenetei. Tanulmányok, esszék Sándor Iván műveiről; szerk. Ménesi Gábor, Kalligram, Pozsony, 2015

További információk[szerkesztés]

  1. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. okt. 14.)