Komlós Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komlós Aladár
Komlós Aladár 1975-ben
Komlós Aladár 1975-ben
Született Kredens Aladár
1892. december 10.
Alsósztregova
Elhunyt 1980. június 22. (87 évesen)
Budapest
Álneve Koral Álmos
Állampolgársága magyar
Házastársa Palotai Erzsi (–1980)
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1910–1918)
Kitüntetései Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973)
Katonai pályafutása
Ország  Osztrák–Magyar Monarchia
Magyar 1919–1946 Magyar Királyság
Szolgálati ideje 1944–1945
Háborúi, csatái

Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10.Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Palotai Erzsi előadóművész férje.

Pályafutása[szerkesztés]

Losoncon járt középiskolába, itt fedezte fel tehetségét tanára, Bodor Aladár költő. 1910-től latin–magyar szakon tanult a budapesti egyetemen, ahol belépett a Galilei Körbe. 1918-ban végzett tanárként. Az első világháborúban megjárta az olasz hadifogságot. 1920-as kassai tanári működésének egy újságcikke miatti elbocsátás vetett véget. Jászi Oszkár hívására 1922-től 1923-ig a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, s publikált a Tűz című hetilapban is. 1925-től a Színházi Élet kritikusa, s a Nyugatban is ekkor publikálta első cikkét. A folyóirat tanulmánypályázatán ugyanebben az évben harmadik díjat nyert Adyról szóló pályaművével. A kolozsvári Korunk és a pozsonyi Tűz is közölte írásait. 1928 és 1938, valamint 1940 és 1944 között magyart és latint tanított a budapesti Zsidó Gimnáziumban. A második világháborúban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Innen tért haza 1945-ben. 1946-ban megkapta az egyetemi magántanári kinevezést. 1949 és1960 között megbízott egyetemi előadó, majd gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában dolgozott. 1956-tól nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének függetlenített tudományos főmunkatársaként tevékenykedett.

Munkássága[szerkesztés]

Első önálló, Voltam poéta én is című verseskötete 1921-ben jelent meg. (A gyűjteményt Szabó Lőrinc ismertette a Nyugatban.) 1931-es, A néma őrült arca című verseskötete megbotránkozást okozott a kritikusok körében. 1933-ban jelent meg első regénye, az Augustus korában játszódó Római kaland.

Irodalomtörténeti tárgyú művei sorát a Nyugat első nemzedékével foglalkozó Az új magyar líra nyitotta meg 1928-ban. Az 1937-es Írók és elvekben kora irodalmát vizsgálta. 19541955-ben Vajda Jánosról, Reviczky Gyuláról és Komjáthy Jenőről jelentetett meg hosszabb-rövidebb írásokat. 1959-ben látott napvilágot egyik legfontosabb irodalomtörténeti összefoglalása, A magyar költészet Petőfitől Adyig. Több esszégyűjteménye is megjelent.

Díjai és elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Tanulmányok, esszék, monográfiák[szerkesztés]

  • Zsidók a válaszúton (Budapest, 1920)
  • Az új magyar líra (Budapest, 1928)
  • Írók és elvek (Budapest, 1937)
  • Irodalmunk társadalmi háttere (Budapest, 1948)
  • Vajda János (Budapest, 1954)
  • Reviczky Gyula (Budapest, 1955)
  • Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében (Budapest, 1956)
  • Tegnap és ma (Budapest, 1956)
  • A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959)
  • A líra műhelyében (Budapest, 1961)
  • A szimbolizmus és a magyar líra (Budapest, 1965)
  • A szimbolizmus (Budapest, 1965)
  • Gyulaitól a marxista kritikáig (Budapest, 1966)
  • Táguló irodalom (Budapest, 1967)
  • Vereckétől Dévényig (Budapest, 1972)
  • Költészet és bírálat (Budapest, 1973)
  • Kritikus számadás (Budapest, 1977)
  • Problémák a Nyugat körül (Budapest, 1978)
  • Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig (Budapest, 1997)
  • Kritika és kritikusok (Budapest, 2004)
  • A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században; sajtó alá rend., jegyz., fotóvál. Kiss József, előszó Kőbányai János, névmutató Körmendi Gabriella; Múlt és Jövő, Bp., 2008 (Hágár)
  • Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba; vál., szerk. Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2009 (Hágár)

Verseskötetek, mesék[szerkesztés]

  • Bontakozó szárnyak (Darvas Jánossal és Begyáts Lászlóval; 1910)
  • Voltam poéta én is. Egy félbenmaradt költő vallomásai (Rimaszombat, 1921)
  • A néma őrült arca (Budapest, 1931)
  • Himnusz a mosolyhoz (Budapest, 1941)
  • Az első csillag (Budapest, 1941)
  • Reggeltől estig (Budapest, 1963)
  • A tölgyek és a hegedű (Budapest, 1981)
  • Mese Élijáhuról. Komlós Aladár és Vihar Béla zsidó népmese-feldolgozásai; vál. T. Aszódi Éva; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések; összeáll. Komlós Aladár, Vihar Béla; Gabbiano Print, Bp., 2011

Regények[szerkesztés]

  • Római kaland (Budapest, 1933)
  • Néro és a VII/A (Budapest, 1935)

Források[szerkesztés]