Angelusz Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angelusz Róbert
Született 1939. január 27.
Budapest
Elhunyt 2010. szeptember 1. (71 évesen)
Mexikóváros
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Angelusz Iván
Foglalkozása szociológus,
egyetemi tanár

Angelusz Róbert (Budapest, 1939. január 27.Mexikóváros, 2010. szeptember 1.) magyar szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora és tanulmányai[szerkesztés]

Alsóbb iskoláinak nagy részét a Békés megyei Gyulán végezte. 1952 és 1954 között a budapesti Gorkij Iskola tanulója volt. 1957-ben érettségizett a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. 1956-ban – még gimnazistaként – csatlakozott Kanka Andor, Kuthy Csaba és Winkler Lajos köréhez, amely a Simonyi Imre költő főszerkesztése alatt újraélesztett Gyulai Hírlapban jelentkezett cikkeivel. 1957-ben segédmunkásként dolgozott Budapesten a Magyar Optikai Műveknél. 1958-tól 1962-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt.

Pályafutása[szerkesztés]

1962 és 1969 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékén volt tanársegéd, de érdeklődése ekkor már inkább a filozófiai, szociológiai kérdések felé fordult. Az 1963-as A foglalkoztatottság optimális foka, valamint az 1964-ben a Valóságban megjelent Ökonómia és elidegenedés című cikkeit követően költözött feleségével, Angelusz (Gubics) Erzsébet antropológussal Budapestre.

1969 és 1972 között a Magyar Rádió és Televízió Szecskő Tamás által vezetett Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának főmunkatársa volt. 1972-től az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének adjunktusa, docense, később – 2006-ig – a Szociológiaelmélet Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1962-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot. 1981-ben habilitálták, 1996-ban lett a szociológiai tudomány doktora.

Hetvenedik születésnapja alkalmából Látás-viszonyok címmel tanulmánykötet jelent meg tiszteletére.

Munkássága[szerkesztés]

A társadalmi mobilitás és kommunikáció, a tudásszociológia és a politikai attitűdök kutatója. Az 1980-as években a korlátozott nyilvánosság közvéleményre gyakorolt hatásaival foglalkozott. Úttörő jelentőségűek a társadalmi hálózatok vizsgálata terén Tardos Róberttel közösen elért eredményei.

Elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Monográfiák, tanulmánygyűjtemények[szerkesztés]

  • Angelusz Róbert–László György: Vizsgálat a televízió híradójáról; TK, Bp., 1969 (Tanulmányok. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont)
  • Kommunikáló társadalom (Budapest, 1983)
  • Félig-meddig. Reformgondolkodás és reformellenesség; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1989 (Fehéren feketén)
  • Hálózatok, stílusok, struktúrák (Tardos Róberttel; Budapest, 1991)
  • Optikai csalódások (Budapest, 1996)
  • A láthatóság görbe tükrei. Társadalompolitikai tanulmányok (Budapest, 2000)
  • Pártok között szabadon. Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán (Tardos Róberttel; Budapest, 2000)
  • Angelusz Róbert–Tardos Róbert: Választási részvétel és társadalmi integráció; KSH, Bp., 2002 (Életmód-időmérleg)

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Társadalmak rejtett hálózata (Budapest, 1991)
  • A társadalmi rétegződés komponensei (Budapest, 1997, 1999, 2004)
  • Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon; szerk. Angelusz Róbert, Tardos Róbert; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Bp., 2005
  • Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései. MA tankönyv; szerk. Angelusz Róbert, Tardos Róbert; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Bp., 2006
  • Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény; szerk. Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Terestyéni Tamás; Gondolat, Bp., 2007

Források[szerkesztés]