Bálint Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálint Ágnes
1942-ben
1942-ben
Született 1922. október 23.
Adony
Elhunyt 2008. október 24. (86 évesen)
Vecsés
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa dr. Németh Sándor (1944–1989)
Gyermekei Ágnes és Anna
Foglalkozása író, műfordító, forgatókönyvíró, dramaturg, szerkesztő
Díjak József Attila-díj

Bálint Ágnes weboldala
Bálint Ágnes az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23.Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.

1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.

1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.

Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.

Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.

2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra[1], a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936)
  • Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941)
  • Cimborák (meseregény) (1942)
  • Foltoskönyökű (meseregény) (1962)
  • Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964)
  • Mazsola (mesesorozat) (1965)
  • Megint Mazsola (mesekönyv) (1966)
  • A szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968)
  • A szitakötők szigetén (mesék) (1969)
  • Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970)
  • Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971)
  • Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973)
  • Hajónapló (ifjúsági regény) (1974)
  • Iskola a faliszekrényben (mese) (1975)
  • Labdarózsa (gyermekregény) (1975)
  • A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977)
  • Frakk és a foci (gyermekregény) (1979)
  • Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979)
  • Mazsola (képes mesekönyv) (1980)
  • Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981)
  • Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981)
  • Hol a cica? (képeskönyv) (1982)
  • Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982)
  • Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983)
  • Egy egér naplója (meseregény) (1983)
  • Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983)
  • Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985)
  • Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985)
  • Tündér a vonaton (meseregény) (1986)
  • Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987)
  • Zöld erdőben jártam (mese) (1987)
  • Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988)
  • Duruzsoló (mese) (1989)

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei megjelentek többek közt német, orosz, szlovák,[2] lett[3] és japán[4] nyelven is.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dramaturgként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkesztőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúsági műsorok
  • Komisz kölykök kalendáriuma (1968)
  • Gyermekjátékok (1972) - Astra marionett együttes Bartók Béla zenéjére
  • Kutyák, macskák, gyerekek (1981)
  • Falun nyaralunk (1982)
  • Vadászkutyák (1983)
Dokumentumfilmek
  • Fáradhatatlanok (1982) - A tanárnő Bundy nővérek Csengeren
  • Kincses Klárafalva (1986) - Kisznerné Gábor Rózsa kosárfonó és festő
Ismeretterjesztő műsorok
  • Bagolyvár (1965–1967), forgatókönyv: Dr Pásztor Lajos
  • Kuckó (1967–1990) 1.-272.adás, (1994-95) 1.-17.adás
  • Több világrész egy parkban
  • Szereted a dinnyét?
  • Az állatok világa 1.

Bálint Ágnes Emlékház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit[5].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]