Kapisztrán Szent János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapisztrán Szent János
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János
itáliai teológus, ferences szerzetes
Születése
1386. június 24.
Nápolyi Királyság, Capestrano
Halála
1456. október 23. (70 évesen)
Magyar Királyság, Újlak
Tisztelete
Ünnepnapja október 23.
Védőszentje Magyarországnak; tábori lelkészeknek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapisztrán Szent János témájú médiaállományokat.

Kapisztrán Szent János latinul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24.Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), a katolikus egyház a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentjének tekinti.

Ifjúkora[szerkesztés]

János Dél-Itáliában, a mai olaszországi Abruzzo tartományban, Aquila közelében található Capestrano faluban született.[1] Apja "északi báró", minden valószínűség szerint német származású zsoldoskapitány, mert a család később Tedeschinek, azaz Németnek nevezte magát. Az Anjou uralkodókkal költözött délre, és végül a nápolyi király hűbérese lett. A Nápolyi Johanna körül kialakult hatalmi viszály miatt sokat szenvedett a környék, és bizakodva tekintettek a határozott idegen úrra. Tőle azt remélték, hogy megvédi a népet. De hamarosan, 1392-ben életét vesztette, és ellenségei könyörtelenek voltak. János gyermekkorának egyik szörnyű élménye volt, hogy a szeme láttára égették fel atyja várát.

János ifjúkorában világi életet élt, jogot tanult, a perugiai egyetemen a jogtudós Pietro de Ubaldis tanítványa volt, sikeres bíró és csakhamar a nápolyi törvényszék elnöke lett. 1412-ben Nápolyi László Perugia kormányzójává nevezte ki. Mivel a város az idegen uralom elleni zavargások helyszíne volt, János azt kapta feladatul, hogy kemény kézzel állítsa helyre a rendet, amit sikerrel teljesített is. 1416-ban azonban a szomszéd tartományi központ, Rimini ura elfogta és börtönbe vetette. A fogság alatt János kétségbeesésében elvetette egész korábbi életét, és amikor sikerült kiváltani a fogságból magát, 1416. október 4-én belépett a ferences rendbe.

Alonso Cano: Sienai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János

Sienai Szent Bernardin a ferences rendtársa volt, aki Jézus Krisztus nevének monogramját (IHS) arany betűkkel egy kis pajzsra írta, majd prédikációi végén felmutatatta.[2] Kapisztrán a tanítványa lett. Őt követve pappá szentelésétől 1420-tól kezdve nagy hatással tartotta prédikációit számos városban. Nevének hallatán akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, így aztán többnyire a tereken tartotta prédikációit. Amikor nem prédikált az eretnekséget ostorozó műveket írt. Az igehirdetés közben tevékenyen támogatta Szent Bernardin reformjait, melyek főként a renden belüli szigorúbb hierarchikus fegyelmet irányozták elő. Sienai Szent Bernardinhoz hasonlóan különös tiszteletet tulajdonított Jézus Szent Nevének, ami miatt őt is eretnekséggel vádolták meg. 1429-ben Jánost más obszerváns szerzetesekkel együtt Rómába rendelték és társai, mint kiváló szónokot őt bízták meg, hogy tisztázza őket a vádak alól, ami a bíborosi testület előtt sikerült is neki. („Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket.”[3]) Hamarosan már az inkvizíció fő vezetőjeként tevékenykedett Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában.[4][5]

Pápai követ[szerkesztés]

Kapisztrán többször prédikált a Sátán mesterkedései, azaz a szerencsejátékok ellen
Kapisztrán János előtt, a nõk és a férfiak szétválasztott sorai között lángol a „hiúságok máglyája”, ismeretlen művésztől származó festmény[6]

IV. Jenő és V. Miklós gyakran bízták meg követi feladatokkal, melyekben mindig nagy lelkesedéssel vett részt. 1439-ben őt küldték követségbe Milánóba és Burgundiába, hogy V. Félix ellenpápa működését megakadályozza, 1446-ban a francia király udvarába helyezték pápai nagykövetként, ahol 1449-re sikerült végleg felszámolnia az akkor már 70 éve fennálló avignoni ellenpápaságot. Kapisztrán jó szónok volt, s minden esetben egyházának érdekeit szem ellőt tartva írt és beszélt. Cselekedeteit bibliai érvekkel igyekezett alátámasztani.

Azok, akik az Úr oltárához vannak rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség tiszteletreméltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legyenek saját maguk és embertársaik számára a föld sója, tetteik ragyogó fényességével a világ világossága, és világítsák meg mások életét, hiszen isteni tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az emberek eltapossák (Mt 5, 13).
– Kapisztrán Szent János „A papság tükre” című értekezéséből (Pars 1, Venetiae 1580, 2)[7]

1451-től működési helyét a Habsburgok bécsi udvarába tette át, mint a pápa apostoli nunciusa. Szolgálatának ideje alatt bejárta a Német-római Birodalom, Csehország és Magyarország területét. Huzamosabb időt töltött IV. Kázmér lengyel királynál is. A 15. század itáliai prédikátorai közül az egyetlen volt, aki Itálián kívül is nagy hatást gyakorolt. Prédikációit latinul mondta el, majd a beszédét egy tolmács a képessége szerint elmagyarázta a hallgatóságának.

Az inkvizítor[szerkesztés]

1233. április 20-án IX. Gergely pápa bullát adott ki az egyházi törvényszék, a pápai inkvizíció, a tévelygő eretnekség kinyomozására felállítandó papi szervezet létrehozásról.[8] V. Miklós pápa 1447-ben valamennyi eretnek inkvizítorává tette és megerősítette azokban az inkvizítori fölhatalmazásokban, amelyekkel V. Márton pápa ruházta föl, s amelyeket IV. Jenő pápa még 1432. május 1-jén megerősített.[9] Kapisztrán az inkvizíció vezetőjeként az eretnekek üldözését irányította Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Moldvában, inkvizítorként a katolikus egyház által eretneknek ítélt csoportok ellen harcolt, s az eszközökben nem válogatott. Kíméletlenül küldte máglyára a tiltott tanok követőit. Az egyik legemlékezetesebb ilyen akciójára 1449-ben került sor. Anconában és Firenzében tevékenykedett ekkor. Fabriánóban máglyára állíttatta a fraticellók[10] egyetlen, még életben maradt vezérét, akit három napon át lassú tűzön pörköltetett. Irtó hadjárata ezzel sikerrel járt, mert a fraticellók mozgalma Itáliában lényegében megszűnt.[11] A kor gondolkozása szerint mindez kemény, de az egyház és a katolikus hívek üdvét szolgáló eljárás volt, ahogy maga Kapisztrán is utal rá a Regulához írott magyarázatában:

... mindezt abból érthetjük meg, hogy [Krisztus] ezt mondja: »És ha a te szemed, a te kezed vagy a te lábad botránkoztat meg téged« stb. A szemen a főpapot érthetjük, a kéz meg a láb a nekik alárendelteket jelenti. És ebben van a legfőbb tökéletesség, azaz a jámborság érdeme, hogy a veszélyben a vallás egész testével álljunk készen, eltávolítva és levágva a test terméketlen, száraz és bűzlő tagjait
– S. Giovanni da Capestrano: Esposizione della regola dei frati minori. A cura di A. Ghinato. Roma, 1960. 40–41.

Mindeközben vitatkozott, prédikált, levelezett. Az uzsorakamat ellen is fellépett. A korabeli híradások szerint vándorútja során több tízezres, sőt, néhol százezres tömegek hallgatták prédikációit.[12] 1429-ben Guardia Greli városában Kapisztrán János hatalmas tömeg előtt prédikált a Sátán mesterkedései (diabolus, ludorum inventor), azaz a szerencsejátékok, valamint a női hiúság ellen.[13] Mindenekelőtt azonban a csehországi husziták német és magyar földön is rohamosan terjedő vallási mozgalmának megsemmisítését tűzte ki célul. 1450-ben III. Frigyes német-római császár, titkára, Enea Silvio Piccolomini javaslatára és közvetítésével ausztriai prédikációs körútra hívta a nagy hírnévnek örvendő obszerváns vikárius generálist.[14] Kapisztrán mindent elkövetett a cseh husziták és a római pápa küldöttei közötti béketárgyalások megakadályozására, mert mindenfajta békés megoldásban az eretnekséggel való összejátszást látott.[15]

A zsidóüldözésben is élen járt. Fanatikusan folytatta térí­tő munkáját a különböző vidékeken.[16] Inkvizítorként - a „zsidók ostorának” is tekintett Kapisztrán - Sziléziában 1453-ban 41 zsidót küldetett máglyára vérvád és ostyavád[17] alapján.[18] A korabeli forrás a következőképp mutatja be a négy "főbűnös zsidó" kivégzést:

A város közepén Kapisztrán János törvényt látott. Jelen volt a város püspöke, a városi hatóság, a császár és László király tanácsosai. Megparancsolta, hogy a vallásgyalázó zsidókat hozzák elő, azután állítsanak fel négy serpenyőt égő szénnel telve. Ennek megtörténtével levetkőzteti őket, mezítelen testtel, arccal felfelé mindegyiket külön-külön erősen a padra kötözteti, és azután megparancsolja a négy hóhérnak, hogy vasfogókkal szaggassák le róluk a húst, és vessék a serpenyőbe, hogy megégjen. Így a húst annyira lenyúzták róluk, hogy az összes csontjuk kilátszott. Ezután a város kapitányai a húsuktól teljesen megfosztottakat négy részre vágatták, és a szokott módon a keresztutakra kifüggesztették az összes gonosz zsidó és keresztény elrettentésére.
– Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Budapest, Gondolat, 1987. (Magyar história. Életrajzok sorozat) 149-150. o.

A nándorfehérvári diadal[szerkesztés]

A nándorfehérvári diadal. Ismeretlen 19. századi festő munkája.
Kapisztrán Szent János a monogramos zászlóval (fametszet)

Végül, miután 1453-ban Konstantinápoly elesett, 1454-ben III. Kallixtusz pápa a hetvenes éveihez közeledő Kapisztrán Jánost küldte, hogy prédikációjával főként Németországban az Oszmán Birodalom ellen gyűjtsön kereszteseket. 1455-ben Magyarországra érkezett és a török elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott. A korábbi sikertelenséggel nem törődve 1456 tavaszán újra lelkesen fogott hozzá a keresztesek toborzásához.

A sikeresen összegyűjtött irreguláris sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse őt Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Miután Hunyadi hajóhadával áttörte Baltoglu török admirálisnak a Dunán Zimony vonalában felállított hajóhadát, Kapisztránt és az általa toborzott sereget a Száva szigetére küldte. Hunyadi pedig zsoldosaival bevonult a várba, ahol a védők, élükön Hunyadi sógorával, Szilágyi Mihállyal már csak nehezen tartották magukat a szétlőtt falak között. A szultán július 22-én rohamra küldte seregét, ám a vár védői visszaverték a törökök elitalakulatait.

A következő napon Mehmed újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő: történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, ám kísérlete fordított eredményt ért el: katonái úgy vélték, a szerzetes rohamra buzdítja őket, ezért hamarosan követték "példáját", és áteveztek a Száván, hogy összecsapjanak a törökkel. Miután a csata elkezdődött, a meglepett oszmánok őrizetlenül hagyták táborukat és tüzérségüket, Hunyadi János pedig élt az alkalommal, kitört a várból, és egy lovasrohammal elfoglalta az állásokat. A meglepett topcsiknak arra sem volt idejük, hogy hasznavehetetlenné tegyék ágyúikat, így hamarosan a törökök azt tapasztalhatták, hogy a frontális támadás mellett ágyútüzet kaptak a hátukba. Rövid, öldöklő csata következett, mely során a keresztesek és a várvédők felmorzsolták a támadókat, és megfutamították őket.[19]

Halála és emlékezete[szerkesztés]

Kapisztrán Szent János (festmény-részlet, Pannonhalma)
A horvátországi Újlak Kapisztrán János-kápolnájának oltárképe[20]

A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta és adta fel Hunyadira az utolsó kenetet, amikor a hadvezér pestisben megbetegedett és haldoklott.[21] Kapisztrán János nem sokkal a diadal után szintén a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Szerém vármegyei Újlakon maga V. László király is meglátogatta a ferencesek rendházában. Kívánságára a pápától kapott kereszttel ékesített ruhában temették el. Holttestének azonban az 1717. évi tatár betöréskor örökre nyoma veszett.[22] Az újlaki ferences templomban őrzik emlékét.[23][24][25]

III. Kallixtusz pápa a keresztesek győzelmének örömhírére vezette be az Urunk színeváltozása új ünnepet a katolikus egyházban, és a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó is, amelyet a harcolók megsegítésére rendelt el még az ostrom előtt. Kapisztrán Jánost 1690-ben VIII. Sándor pápa szentté avatta.[26][27] Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben örökre eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Szobrát 1921-ben a budai várban a helyőrségi templom előtt állították fel. Halálának napja, egyben emléknapja október 23.[4][5]

Emlékhelyek[szerkesztés]

Újlak Kapisztrán kápolna. Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi
  • Kapisztrán János kápolna Újlakon (Ilok), amely a vár oldalában található.
  • Az újlaki templomban, a bejárat mellett balra található Kapisztrán János emléktáblája horvát nyelven. A templom oltárképén szintén Kapisztrán János alakja látható, amint zászlóval a kezében vezeti harcba a parasztkatonákat.
  • Nándorfehérvár megvédése után Újlakra hozták a pestisben megbetegedett Kapisztrán Jánost, aki itt halt meg és itt is temették el. Sírját a város török kézre kerülése után feldúlták, holttestét meghurcolták. A bátor egyházfi Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi. A Maradványokat a harcos lelkületű szentnek tulajdonítják.
  • Hagyománnyá vált minden év október 23-án, Kapisztrán Szent János liturgikus emléknapján, hogy egy hivatalos magyar küldöttség vesz részt a Kapisztrán János szülőhelyén, az olaszországi Abruzzo tartomány Capestrano nevű városában, ahol résztvevője a polgári és egyházi ünnepségeknek.[28]

Kapisztrán Szent János szobrai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Capestrano, L'Aquila, 1386 - Ilok, Croazia, 23 ottobre 1456, santiebeati.it
  2. Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu
  3. Jézus neve, lexikon.katolikus.hu
  4. a b Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). franka-egom.ofm.hu. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  5. a b Stanko Andrič. The Miracles of St. John Capistran (angol nyelven). Budapest, Akadémiai kiadó-CEU, (2000). ISBN 9639116688 
  6. Törököt vert a volt törvényszéki elnök
  7. Évközi idő, plebania.net
  8. Az inkvizíció hivatalos kezdete, ng.hu
  9. Daniele Solvi: Az inkvizítor Kapisztrán János és a ferences ellenzék, archivum.ferencesek.hu
  10. A fraticellók a ferencesek egyik ága volt, akik 1240 körül váltak külön. Elvetették az egyházi hierarchiát és hirdették, hogy visszatérnek a tiszta evangéliumhoz. XXII. János pápa eretneknek ítélte őket (1317, 1323). Főleg Itáliában terjedt mozgalmuk, míg Kapisztrán tevékenysége nyomán megszűntek. (Magyar Katolikus Lexikon - http://lexikon.katolikus.hu/)
  11. Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Budapest, Gondolat, 1987. (Magyar história. Életrajzok sorozat) 65. o.
  12. 1386. június 24. Kapisztrán János születése, rubicon.hu
  13. Szlancsok Margit: A „hiúságok máglyái” a 15. században
  14. Gecser Ottó: Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban
  15. Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). katolikus.hu. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  16. Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon, szombat.org
  17. Gyakran hangoztatott vád volt az ostyavád, hogy a zsidók ellopják a megszentelt ostyát, amely a keresztény hit szerint Jézus testét jelképezi, és döfködik, szurkálják, hogy „újrajátszák” Krisztus megölését
  18. Szarka Lajos: Kiűzetés és szétszóratás A magyar-zsidó együttélés évszázadai: Mátyástól Buda elestéig, hetek.hu
  19. 1456. július 22. A nándorfehérvári diadal (hu nyelven). www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  20. Újlak erős vára, Kapisztrán csodája, mno.hu
  21. Miért szól a harang?, archivum.vasarnap.ujszo.com
  22. Kapisztrán Szent János otthona, magyarhirlap.hu
  23. Bajkovita Hrvatska: Crkva sv. Ivana Kapistrana - Ilok, youtube.com
  24. A középkori Újlak és műemlékei, sulinet.hu
  25. Akik Krisztus iránt való szeretetben társultak életükben, nem szakadtak el egymástól a kegyetlen halálban sem. Ugyanis Kapisztránói János fráter, ez a férfiú, aki méltó, hogy a szentek sorába iktattassék - őszinte szeretettel ragaszkodott a besztercei gróf úrhoz. S e gróf úr halála után nem sok napot töltött még a nap alatt; lelke földi hajlékok helyett inkább a mennybe kívánkozott, fel is szállt oda, elválva testétől, melyet a földön hagyott, amelyből vétetett. Eltemették Újlak városában alapított klastromában a regulát tartó kisebb testvéreknek, kiknek köntösét viselve maga is Szent Ferenc atya életét követte; ott számtalan csodával fényeskedett és e mai napig fényeskedni meg nem szűnik.Thuróczy János: Magyar krónika
  26. Elveszett aranyak, mno.hu
  27. Kapisztrán Szent János áldozópap és hitvalló, mindszentyalapitvany.hu
  28. Kapisztrán Szent János áldozópap, magyarkurir.hu
  29. Kapisztrán szószéke, kozterkep.hu

További információk[szerkesztés]