Kapisztrán Szent János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kapisztrán Szent János
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János
itáliai teológus, ferences szerzetes
Születése
1386. június 24.
Nápolyi Királyság, Capestrano
Halála
1456. október 23. (70 évesen)
Magyar Királyság, Újlak
Tisztelete
Ünnepnapja október 23.
Védőszentje Magyarországnak; tábori lelkészeknek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapisztrán Szent János témájú médiaállományokat.

Kapisztrán Szent János latinul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24.Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse, a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentje.

Ifjúkora[szerkesztés]

János Dél-Itáliában, a mai olaszországi Abruzzo tartományban, Aquila közelében található Capestrano faluban született.[1] Apja "északi báró", minden valószínűség szerint német származású zsoldoskapitány, mert a család később Tedeschinek, azaz Németnek nevezte magát. Az Anjou uralkodókkal költözött délre, és végül a nápolyi király hűbérese lett. A Nápolyi Johanna körül kialakult hatalmi viszály miatt sokat szenvedett a környék, és bizakodva tekintettek a határozott idegen úrra. Tőle azt remélték, hogy megvédi a népet. De hamarosan, 1392-ben életét vesztette, és ellenségei könyörtelenek voltak. János gyermekkorának egyik szörnyű élménye volt, hogy a szeme láttára égették fel atyja várát.

János ifjúkorában világi életet élt, jogot tanult, a perugiai egyetemen a jogtudós Pietro de Ubaldis tanítványa volt, sikeres bíró és csakhamar a nápolyi törvényszék elnöke lett. 1412-ben Nápolyi László Perugia kormányzójává nevezte ki. Mivel a város az idegen uralom elleni zavargások helyszíne volt, János azt kapta feladatul, hogy kemény kézzel állítsa helyre a rendet, amit sikerrel teljesített is. 1416-ban azonban a szomszéd tartományi központ, Rimini ura elfogta és börtönbe vetette. A fogság alatt János kétségbeesésében elvetette egész korábbi életét, és amikor sikerült kiváltani a fogságból magát, 1416. október 4-én belépett a ferences rendbe.

Alonso Cano: Sienai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János

Sienai Szent Bernardin a ferences rendtársa volt, aki Jézus Krisztus nevének monogramját (IHS) arany betűkkel egy kis pajzsra írta, majd prédikációi végén felmutatatta.[2] Kapisztrán a tanítványa lett. Őt követve pappá szentelésétől 1420-tól kezdve nagy hatással tartotta prédikációit számos városban. Nevének hallatán akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, így aztán többnyire a tereken tartotta prédikációit. Amikor nem prédikált az eretnekséget ostorozó műveket írt. Az igehirdetés közben tevékenyen támogatta Szent Bernardin reformjait, melyek főként a renden belüli szigorúbb hierarchikus fegyelmet irányozták elő. Sienai Szent Bernardinhoz hasonlóan különös tiszteletet tulajdonított Jézus Szent Nevének, ami miatt őt is eretnekséggel vádolták meg. 1429-ben Jánost más obszerváns szerzetesekkel együtt Rómába rendelték és társai, mint kiváló szónokot őt bízták meg, hogy tisztázza őket a vádak alól, ami a bíborosi testület előtt sikerült is neki. („Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket.”[3]) Hamarosan már az inkvizíció fő vezetőjeként tevékenykedett Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában.[4][5]

Pápai követ és inkvizítor[szerkesztés]

Kapisztrán többször prédikált a Sátán mesterkedései, azaz a szerencsejátékok ellen
Kapisztrán János előtt, a nõk és a férfiak szétválasztott sorai között lángol a „hiúságok máglyája”, ismeretlen művésztől származó festmény[6]

IV. Jenő és V. Miklós gyakran bízták meg követi feladatokkal, melyekben mindig nagy lelkesedéssel vett részt. 1439-ben őt küldték követségbe Milánóba és Burgundiába, hogy V. Félix ellenpápa működését megakadályozza, 1446-ban a francia király udvarába helyezték pápai nagykövetként, ahol 1449-re sikerült végleg felszámolnia az akkor már 70 éve fennálló avignoni ellenpápaságot.

Azok, akik az Úr oltárához vannak rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség tiszteletreméltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legyenek saját maguk és embertársaik számára a föld sója, tetteik ragyogó fényességével a világ világossága, és világítsák meg mások életét, hiszen isteni tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az emberek eltapossák (Mt 5, 13).
– Kapisztrán Szent János „A papság tükre” című értekezéséből (Pars 1, Venetiae 1580, 2)[7]

1451-től működési helyét a Habsburgok bécsi udvarába tette át, mint a pápa apostoli nunciusa. Szolgálatának ideje alatt bejárta a Német-római Birodalom, Csehország és Magyarország területét. Huzamosabb időt töltött IV. Kázmér lengyel királynál is. A 15. század itáliai prédikátorai közül az egyetlen volt, aki Itálián kívül is nagy hatást gyakorolt. Prédikációit latinul mondta el, majd a beszédét egy tolmács a képessége szerint elmagyarázta a hallgatóságának.

1233. április 20-án IX. Gergely pápa bullát adott ki az egyházi törvényszék, a pápai inkvizíció, a tévelygő eretnekség kinyomozására felállítandó papi szervezet létrehozásról.[8] V. Miklós pápa 1447-ben valamennyi eretnek inkvizítorává tette és megerősítette azokban az inkvizítori fölhatalmazásokban, amelyekkel V. Márton pápa ruházta föl, s amelyeket IV. Jenő pápa még 1432. május 1-jén megerősített.[9] Kapisztrán az inkvizíció vezetőjeként az eretnekek üldözését irányította Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Moldvában, inkvizítorként a hit tisztaságáért harcolt, miközben vitatkozott és prédikált, levelezett. Korának gazdasági problémája, az uzsorakamat ellen is fellépett. A korabeli híradások szerint vándorútja során több tízezres, sőt, néhol százezres tömegek hallgatták prédikációit.[10] 1429-ben Guardia Greli városában Kapisztrán János hatalmas tömeg előtt prédikált a Sátán mesterkedései (diabolus, ludorum inventor), azaz a szerencsejátékok, valamint a női hiúság ellen.[11] Mindenekelőtt azonban a csehországi husziták német és magyar földön is rohamosan terjedő vallási mozgalmának megsemmisítését tűzte ki célul. 1450-ben III. Frigyes német-római császár, titkára, Enea Silvio Piccolomini javaslatára és közvetítésével ausztriai prédikációs körútra hívta a nagy hírnévnek örvendő obszerváns vikárius generálist.[12] Kapisztrán János mindent elkövetett a cseh husziták és a római pápa küldöttei közötti béketárgyalások megakadályozására, mert mindenfajta békés megoldásban az eretnekséggel való összejátszást látott.[13] A török háborúk árnyékában zsidóüldözések is történték. Az üldözők élén Kapisztrán János állt, aki fanatikusan folytatta térí­tő munkáját a különböző vidékeken.[14] Inkvizítorként - a „zsidók ostorának” is tekintett Kapisztrán - Sziléziában 1453-ban 41 zsidót küldetett máglyára gyermekgyilkosság és ostyavád[15] alapján.[16]

A nándorfehérvári diadal[szerkesztés]

A nándorfehérvári diadal. Ismeretlen 19. századi festő munkája.
Kapisztrán Szent János a monogramos zászlóval (fametszet)

Végül, miután 1453-ban Konstantinápoly elesett, 1454-ben III. Kallixtusz pápa a hetvenes éveihez közeledő Kapisztrán Jánost küldte, hogy prédikációjával főként Németországban az Oszmán Birodalom ellen gyűjtsön kereszteseket. 1455-ben Magyarországra érkezett és a török elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott. A korábbi sikertelenséggel nem törődve 1456 tavaszán újra lelkesen fogott hozzá a keresztesek toborzásához.

A papot arra rendelték, hogy másokat gondozzon, de saját élete példájával kell megmutatnia az embereknek, hogy miként éljenek az Úr Egyházában.
– Kapisztrán Szent János „A papság tükre” című értekezéséből (Pars 1, Venetiae 1580, 2)

A sikeresen összegyűjtött sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse a nagy hadvezért Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Hunyadival együtt seregével sikeresen törve át a török hajózárat bejutott a várba, ahol az ostromlottak nagy lelki segítségére volt. Az ostrom alatt mindvégig buzdította a harcolókat, akik sikerrel verték vissza a megújuló rohamokat. A sikeren felbuzdulva bátor tettre szánta el magát. A pápától kapott keresztjét a magasba emelve vezette lelkes keresztes seregét a meglepett törökre. Ezt látva Hunyadi is kitört, és az egyesült sereg elsöpörte az ostromlókat.

Halála és emlékezete[szerkesztés]

Kapisztrán Szent János (festmény-részlet, Pannonhalma)
A horvátországi Újlak Kapisztrán János-kápolnájának oltárképe[17]

A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta és adta fel rá az utolsó kenetet, amikor a hadvezér pestisben megbetegedett és haldoklott.[18] Kapisztrán János nem sokkal a diadal után szintén a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Szerém vármegyei Újlakon maga V. László király is meglátogatta a ferencesek rendházában. Kívánságára a pápától kapott kereszttel ékesített ruhában temették el. Holttestének azonban az 1717. évi tatár betöréskor örökre nyoma veszett.[19] Az újlaki ferences templomban őrzik emlékét.[20][21][22]

III. Kallixtusz pápa a keresztesek győzelmének örömhírére vezette be az Urunk színeváltozása új ünnepet a katolikus egyházban, és a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó is, amelyet a harcolók megsegítésére rendelt el még az ostrom előtt. Kapisztrán Jánost 1690-ben VIII. Sándor pápa szentté avatta.[23][24] Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben örökre eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Szobrát 1921-ben a budai várban a helyőrségi templom előtt állították fel. Halálának napja, egyben emléknapja október 23.[4][5]

Emlékhelyek[szerkesztés]

Újlak Kapisztrán kápolna. Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi
  • Kapisztrán János kápolna Újlakon (Ilok), amely a vár oldalában található.
  • Az újlaki templomban, a bejárat mellett balra található Kapisztrán János emléktáblája horvát nyelven. A templom oltárképén szintén Kapisztrán János alakja látható, amint zászlóval a kezében vezeti harcba a parasztkatonákat.
  • Nándorfehérvár megvédése után Újlakra hozták a pestisben megbetegedett Kapisztrán Jánost, aki itt halt meg és itt is temették el. Sírját a város török kézre kerülése után feldúlták, holttestét meghurcolták. A bátor egyházfi Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi. A Maradványokat a harcos lelkületű szentnek tulajdonítják.
  • Hagyománnyá vált minden év október 23-án, Kapisztrán Szent János liturgikus emléknapján, hogy egy hivatalos magyar küldöttség vesz részt a Kapisztrán János szülőhelyén, az olaszországi Abruzzo tartomány Capestrano nevű városában, ahol résztvevője a polgári és egyházi ünnepségeknek.[25]

Kapisztrán Szent János szobrai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Capestrano, L'Aquila, 1386 - Ilok, Croazia, 23 ottobre 1456, santiebeati.it
  2. Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu
  3. Jézus neve, lexikon.katolikus.hu
  4. ^ a b Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). franka-egom.ofm.hu. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  5. ^ a b Stanko Andrič. The Miracles of St. John Capistran (angol nyelven). Budapest, Akadémiai kiadó-CEU, (2000). ISBN 9639116688 
  6. Törököt vert a volt törvényszéki elnök
  7. Évközi idő, plebania.net
  8. Az inkvizíció hivatalos kezdete, ng.hu
  9. Daniele Solvi: Az inkvizítor Kapisztrán János és a ferences ellenzék, archivum.ferencesek.hu
  10. 1386. június 24. Kapisztrán János születése, rubicon.hu
  11. Szlancsok Margit: A „hiúságok máglyái” a 15. században
  12. Gecser Ottó: Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban
  13. Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). katolikus.hu. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  14. Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon, szombat.org
  15. Gyakran hangoztatott vád volt az ostyavád, hogy a zsidók ellopják a megszentelt ostyát, amely a keresztény hit szerint Jézus testét jelképezi, és döfködik, szurkálják, hogy „újrajátszák” Krisztus megölését
  16. Szarka Lajos: Kiűzetés és szétszóratás A magyar-zsidó együttélés évszázadai: Mátyástól Buda elestéig, hetek.hu
  17. Újlak erős vára, Kapisztrán csodája, mno.hu
  18. Miért szól a harang?, archivum.vasarnap.ujszo.com
  19. Kapisztrán Szent János otthona, magyarhirlap.hu
  20. Bajkovita Hrvatska: Crkva sv. Ivana Kapistrana - Ilok, youtube.com
  21. A középkori Újlak és műemlékei, sulinet.hu
  22. Akik Krisztus iránt való szeretetben társultak életükben, nem szakadtak el egymástól a kegyetlen halálban sem. Ugyanis Kapisztránói János fráter, ez a férfiú, aki méltó, hogy a szentek sorába iktattassék - őszinte szeretettel ragaszkodott a besztercei gróf úrhoz. S e gróf úr halála után nem sok napot töltött még a nap alatt; lelke földi hajlékok helyett inkább a mennybe kívánkozott, fel is szállt oda, elválva testétől, melyet a földön hagyott, amelyből vétetett. Eltemették Újlak városában alapított klastromában a regulát tartó kisebb testvéreknek, kiknek köntösét viselve maga is Szent Ferenc atya életét követte; ott számtalan csodával fényeskedett és e mai napig fényeskedni meg nem szűnik.Thuróczy János: Magyar krónika
  23. Elveszett aranyak, mno.hu
  24. Kapisztrán Szent János áldozópap és hitvalló, mindszentyalapitvany.hu
  25. Kapisztrán Szent János áldozópap, magyarkurir.hu
  26. Kapisztrán szószéke, kozterkep.hu

További információk[szerkesztés]