Jósa András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jósa András
Jósa András portréja
Jósa András portréja
Született 1834. november 30.
Nagyvárad
Elhunyt 1918. szeptember 6. (83 évesen)
Nyíregyháza
Nemzetisége magyar
Foglalkozása régész,
orvos,
antropológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósa András témájú médiaállományokat.
Jósa András családja, köztük hat lánya
Kardleletek a nyíregyházi múzeumban Jósa András saját kezű dokumentációjával

Jósa András (Nagyvárad, 1834. november 30.Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) magyar régész, orvos és antropológus.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban végezte, majd Bécsben fejezte be, majd először jogásznak ment, de a második szemeszter után abbahagyta és 1853-ban a magyaróvári Gazdasági Főiskolára iratkozott be.

Ezt elvégezve, gróf Széchenyi István nagycenki, majd egy ideig édesapja nagyszántói birtokán tevékenykedett. Az ügyes, állandóan fúró-faragó, tevékenykedő Jósa a sok esztergályozás miatt tályogot kapott, a hosszas betegeskedés, szenvedés megérlelte elhatározását; követi nagyapját, Jósa Istvánt, aki Szabolcs vármegye jó hírnevű főorvosa volt és ő is az orvosi pályát választja.

1860-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi fakultására, ahol 1864-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Skoda-nál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Skoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, Nagykállóban telepedett le ahol kórházi-, majd 1884-ben Nyíregyházán Szabolcs vármegyei főorvos lett. 1865-ben munkája mellett a sebészi oklevelet is megszerezte.

Az orvosi hivatásában végzett sokrétű tevékenysége mellett nagy érdeme volt a Szabolcs vármegyei múzeum létrehozása is mely ma nevét viseli.

Nyíregyházán, 1918 szeptember 6-án, életének 84. évében érte a halál.

Emlékezete[szerkesztés]

Nyíregyházán nevét és emlékét múzeum, utca, kút, városrész és egy kórház is őrzi.

  • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
  • Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza
  • mellszobra a nyíregyházi Jósa András Múzeumban

Művei[szerkesztés]

Irodalmi működése leginkább a Szabolcs vármegye őskori és honfoglalás kori leleteinek ismertetésére szorítkozott. Sok kisebb-nagyobb közleménye jelent meg.

  • 1870 A szabolcsmegyei nyírség ősrégészeti leletei s lelhelyeiről. Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai XIV.
  • 1893 Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeologiai Értesítő
  • 1900 Emlékek a honfoglalás korából. Arch. Ért.
  • 1965 Bronzkori halmazleletek. Jósa András Múzeum Évkönyve VI–VII. 1963–1964.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Dolgozatok 1935.
  • Rákos Sándor: Józsa András a "nyíri kuruc" (Élet és Tudomány 1955. 2. sz.)
  • Csallány Dezső: Józsa András irodalmi munkássága. Budapest, 1958.
  • Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei (1901–1907). Szerk. Csallány Dezső. Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1968.
  • Ratkó Ferenc: Emlékezés Józsa Andrásra (Országos Orvostörténeti Könyvtári Közlöny 1964. 33. sz.).
  • Istvánovits Eszter 2009 (szerk.): Egy nyíri tudós és polgár Dr. Jósa András. Nyíregyháza.

További információk[szerkesztés]