Ohrdruf

	Ohrdruf
	; Ohrdruf címere
	; Ohrdruf címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Gotha járás
Irányítószám	99885
Körzethívószám	03624
Rendszám	GTH
Testvérvárosok	Lista Wolfhagen
	Népesség
Teljes népesség	9476 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	83,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	375 m
Terület	113,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 49′ 41″, k. h. 10° 43′ 58″50.828056°N 10.732778°EKoordináták: é. sz. 50° 49′ 41″, k. h. 10° 43′ 58″50.828056°N 10.732778°E
	Ohrdruf Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Ohrdruf weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ohrdruf témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ohrdruf település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 9476 fő (2023. december 31.).^[1]

Gothától délre, az Ohra folyó mellett, 300-400 méter magasságban fekvő település.

Története

A Ohrdruf helyén már az időszámításunk előtt is állt település az itt végzett ásatások alapján. 724-ben Benedekrendi kolostort és templomot alapítottak itt, majd 777-ben a Szent Péter kolostor alapjait is lerakták.

Ohrdrufot városként azonban csak 1348-ban említették először az oklevelekben. 1550-ben a barátok által elhagyott kolostort akkori tulajdonosa, Gleichen grófja "Ehrenstein" reneszánsz kastélyává építette át.

A fallal körülvett városban egymás után létesítették a kohókat, fémfeldolgozó üzemeket. A város fejlődését azonban a sorozatos tűzvészek többször is visszavetették. Többek között a Bach-családhoz is szorosan kötődő Szt. Mihály templom is többször leégett.

Ohrdruf történetének fontos mozzanataként ismert, hogy Johann Sebastian Bach szülei halála után 1695-1703 között fiatal éveit Johann Christophnál, itt élő legidősebb bátyjánál töltötte, akitől zenei nevelést is kapott.

1944 novemberétől 1945 április elejéig náci munka- és koncentrációs tábor működött a városközponttól mintegy két kilométerre észak-északkeleti irányban. Egyszerre kb. tíz-tizenhárom ezer, összesen kb. húszezer embert tartottak itt fogva borzalmas körülmények között. Az összes halálos áldozat számát hétezerre teszik, közülük háromezren a táborban vagy közvetlen környékén vesztették életüket. A fogvatartottak vasútépítésben és egy, a kormányzat számára tervezett földalatti irányítóközpont építésében vettek részt, de a gyors amerikai előrenyomulás miatt egyiket sem fejezték be. A tábor az első volt, amelyet az amerikai csapatok felszabadítottak.^[2]

Nevezetességek

Ehrenstein kastély - a várostól északra eső reneszánsz épület.
Városháza
Siechofkirche - középkori szárnyasoltára
Városfalak
Szent Mihály templom (Michaeliskirche) - J.Ch. Bach itt dolgozott, mint orgonista; a templomot 1945-ben lebombázták