Fejős Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fejős Pál
Született Fejős Pál Dezső
1897. január 24.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1963. április 23. (66 évesen)[1][2][4][5][6]
New York[7]
Állampolgársága
Házastársa Inga Arvad (1936–)
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Fejős Pál témájú médiaállományokat.

Fejős Pál (Paul Fejos) (Budapest, 1897. január 24.New York, USA, 1963. április 23.) magyar filmrendező, antropológus, forgatókönyvíró, kutató, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Fejős Dezső István (1865–1899)[8] belügyminiszteri számtiszt és Novelli Berta Hajnalka gyermekeként született. Kecskeméten mint diákszínjátszó hívta fel magára a figyelmet. Az első világháború idején katona volt, majd vegyészhallgató lett. Művészi hajlamai azonban az Operaház díszletműhelyébe vonzották. 1919-ben a Tanácskormány filmszcenikai ügyeit intézte. Később az Orient Film szcenikai főnöke, 1920-ban már a Mobil Filmvállalat főrendezője volt. 1921-ben házasságot kötött Mátyus Máriával, nyolc évvel később elváltak.[9] 1923 végén az Egri csillagok című filmjének pénzügyi kudarca után elhagyta az országot. Bécsben Max Reinhardt, Berlinben Fritz Lang mellett dolgozott, majd az USA-ba ment. Itt 1923–1927 között a Rockefeller vegyészeti intézet vegyésztechnikusa volt. Közben tovább tanult és orvos-bakteriológus képesítést szerzett.

1927-ben megtakarított pénzén Hollywoodban elkészítette Az utolsó pillanat című avantgardista alkotását, amelynek története egy öngyilkos víziója tükrében mutatta be főszereplője sorsát. Az osztatlan siker nyomán az Universal Pictures gyár szerződtette. 1932-ben francia tőkével Magyarországon két filmet forgatott: Annabellával a főszerepben a Tavaszi záport, és az Ítél a Balaton címűt. 1933-ban Ausztriában rendezett, majd Dániában telepedett le, és a Nordisk cég számára dolgozott.

Az 1930-as évek végén felhagyott a filmezéssel. Előbb a déltengerekre vezetett kutató-expedíciót és a Csütörtök-szigetek világát tanulmányozta, majd Latin-Amerika inka városaiban folytatott régészeti kutatásokat dán megbízásból. 1941-től a Wenner-Gren antropológiai tudományos alapítvány igazgatója, 1955-től elnöke volt. 1943-tól a Stanford Egyetemen tanított. 1949–1951 között a Yale Egyetem oktatója volt. 1955-ig a Columbia Egyetem kulturális antropológia tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

A forgatókönyveket maga írta. Kezdeti munkái többnyire kalandtémájú szkeccsek voltak, de ezekben is megmutatkozott művészi igényessége. Egyedülálló kísérletképpen Mikófalván népi passiójáték megteremtésével próbálkozott. Jelentős alkotása még ebből a korszakból a Lonesome – A nagyváros mostohái (1928). Ez kisemberek életét dolgozta fel természetes egyszerűséggel, realista szándékkal, igen filmszerűen. Nemzetközi sikert aratott még Emberek a rács mögött – Szerelmes ördög (1931) című börtöndrámájával. Az 1930-as évekből a dokumentáris munkák mellett egy thaiföldi expedíciós riport (Egy marék rizs; 1938) fűződik a nevéhez.

Filmrendezései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Ethnography of the Yagua (New York, 1943)
  • Archeological Explorations in Cordillera Vilcabamba (New York, 1944)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 14.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. GeneaStar
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Fejős Dezső halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1891/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 141/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]