Őze Áron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Őze Áron
Őze Áron (2011)
Őze Áron (2011)
Életrajzi adatok
Születési név Őze Áron
Született 1970. szeptember 5. (48 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1985
Híres szerepei
színház:
Díjai
Jászai Mari-díj2003
További díjakugrás a Díjai részhez

Őze Áron az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őze Áron témájú médiaállományokat.

Őze Áron (Budapest, 1970. szeptember 5. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató. Édesapja Őze Lajos, édesanyja Thoma Ildikó, bátyja Őze Gábor operatőr.

Életpályája[szerkesztés]

A Naphegyen, a Tabánban nőtt fel és a 2000-es években ide költözött vissza.[2] Édesanyja olasz tolmács, fordító,[3] édesapja színművész, nagymamája pedagógus volt. Bátyjával általános iskolás kora óta járt színjátszó csoportba, sőt, amikor a faipari középiskolába került, színjátszó klubot alapított, – amely foglalkozás és az iskola irodalmi élete a 2010-es években is működik – de akkor még nem készült színésznek.[4][5]

Az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában érettségizett 1989-ben, itt szerezte első szakmáját. Ezután elsőre fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1998–2001 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Korábbi társulatához, ami névváltozását követően Pesti Magyar Színház lett, 2000-től tért vissza. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. Színészi munkája mellett rendez is, továbbá 2002-től a Pesti Magyar Szí­niakadémia osztályvezető, színészmesterség és művészi beszéd tanára volt.

Első teljesen önálló rendezői munkája a Csengey Dénes által Szakácsi Sándornak adott Villon-műve,[5][6] A cella volt 2006-ban. A színész korai halála miatt csupán három előadást megélt színdarabról készült filmfelvételt 2008-ban a 39. Magyar Filmszemlén is levetítették.[7]

2010. január 1-től[8] 2014. december 31-éig[9] volt a Pesti Magyar Színház igazgatója. Iglódi István halála előtt két évvel beszélt először Őze Áronnal arról, hogy szeretné, ha ő venné át tőle a színházat. Ettől kezdve sokat beszélgettek erről. Ezzel a háttérrel pályázta meg, majd vette át az igazgatói posztot Iglódi halálát követően Guelmino Sándor művészeti vezetővel – aki 2011-ben lemondott – és Sipos Imre menedzser igazgatóval.[10][11] Anyagi okokból újra kellett teremteniük a színház arculatát, így 2013-tól Göttinger Pál főrendező segítségével az ifjúsági-családi színház koncepciót valósították meg.[12] 2014 augusztusában, még a színház igazgatójaként alapította meg a Csukás István-díjat, melyet a kuratórium tagjaival együtt a gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelésére, megjelenésére, népszerűsítésére és erősítésére hoztak létre. Az első díjakat 2015-ben adták át.[13] A 2015/2016-os évadtól a budapesti Játékszín tagja lett.[14] 2015-ben az Aranytíz művelődési ház és az V. kerületi önkormányzat feltett szándéka szerint felkérést kapott arra, hogy művészeti vezetőként újraélessze a Komédium Színházat, amit Taub János színpadnak szeretett volna átkeresztelni.[15]

2016-ban felkérésre megpályázta és elnyerte a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói posztját a város közgyűlésének döntése nyomán.[16] Megbízása 2016. július 1-jétől 2021. június 30-ig szól.[17] Sipos Imrével és Csadi Zoltánnal egy minden korosztályt megszólító igényes népszínházi repertoár megteremtését vállalta pályázatában.[18]

Vendégművészként többek között játszott a Kecskeméti Katona József Színház, az Arany János Színház, a Komédium, a Pécsváradi Várszínház, a Veszprémi Petőfi Színház, 2013 óta a Rózsavölgyi Szalon előadásaiban, rendezéseit pedig a Soproni Petőfi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Turay Ida Színházban játszották.

Színházi feladatai mellett látható filmekben, illetve ritkán szinkronizál is. 1994 óta elnöke a Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének, 2006 óta az Őze Lajos Művészeti Iskola kuratóriumi tagja és szakmai-művészeti vezetője.

Szabadidejében rendszeresen sportol: aikidózik, teniszezik, evez (kenuzik), de íjászkodik, ejtőernyőzik is. Hobbija az asztalosmunka, saját kis műhelye is van.[5] Szereti a történelmet, a második világháború „laikus kutatója”. Élettársa: Auksz Éva színésznő, gyermekeik: Tóth Hunor Zoltán (2002) és Őze Nimród Zoltán (2011).

Díjai[szerkesztés]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Őze Áron szaval, a Naphegyen felállított Őze Lajos-emlékkő avatásakor (2009)

A Színházi Adattárban 2017. június 23-áig regisztrált bemutatóinak száma rendezőként: 11.

  • Csengey Dénes: A cella - Magister Villon nem adja meg magát (2006)
  • Pozsgai Zsolt: Razzia avagy valaki megölte Lopez-Dialt (2008)
  • Fráter Zoltán: Édes Rózám! - Déryné szerelmes élete (2008)
  • Örkény István: Macskajáték (2008)
  • Rostand: Cyrano de Bergerac (2009)
  • Sztankay ÁdámSzabó Bori: Facér pasi naplója (2012)
  • Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli (Pesti Magyar Színiakadémia, 2015)
  • Egressy Zoltán: Halál Hotel (Óbudai Társaskör, 2015, 2016)[20][21]
  • Lackfi János: Az öreg pokróc (Aranytíz, 2015)[22]
  • Szabó Magda: Az őz (Rózsavölgyi Szalon Arts&Café, 2016)[23]
  • Győrei - Schlachtovszky: Kuplékirály (Bartók Színház, 2017)
  • Radványi-Balázs-Dés: Valahol Európában (Bartók Színház, 2017)

Színpadi szerepek[szerkesztés]

A Színházi Adattárban 2017. június 23-áig regisztrált bemutatóinak száma színészként: 99.

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. aranytiz.hu Elling és Kjell
  2. Borsos Klára: Házigazdánk Őze Áron fotók: Darabos György; lakaskultura.hu - 2005. április 13.
  3. Thoma Ildikó adatlapja, 109.hu (hozzáférés: 2017. január 20.)
  4. Molnár Emese (Dunaújváros Hetilap): Vidám évaddal készült az új igazgató, dunaujvaros.com - 2016. július 9.
  5. ^ a b c Pálinkás István: Őze Áron színházról, névről, asztalosságról, lokal.hu - 2016. december 1.
  6. Józsa Ágnes: Én nem tudok máshogy... beszélgetés Szakácsi Sándorral (25-29. oldal); Criticai lapok 16./2. - 2007.
  7. A cella a Filmszemlén, szinhaz.hu - 2008. január 18.
  8. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Őze Áron a Magyar Színház új igazgatója - 2009. december 14.
  9. szinhaz.hu Elérhető Őze Áron pályázata - 2014. október 1.
  10. Csáki Judit: "Visszatolni a térképre" Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója, magyarnarancs.hu 2010/13. - 2010. április 1.
  11. Tóth Berta: "Nem adhatom a nevem" - Interjú Guelmino Sándorral a Magyar Színházról, színház.hu - 2011. október 25.
  12. MTI: Új főrendezővel és zenei vezetővel kezdi évadát a Magyar Színház, szinhaz.hu - 2013. szeptember 11.
  13. Őze Áron adta át a Csukás István-díjakat, librarius.hu/MTI - 2015. április 11.
  14. Pikali, Szervét, Szerednyey és Őze is a Játékszínbe készül, szinhaz.hu/Játékszín - 2015. június 11.
  15. Molnár Györgyi, T. B.: "Kőszínház nélkül is maradt csapatom" - Interjú Őze Áronnal, szinhaz.hu - 2015. július 14.
  16. Szabó Szabolcs: Őze Áron lett a Bartók új igazgatója, duol.hu - 2016. március 17.
  17. rövidhírek: Új igazgató a Bartókban, kultura.hu - 2016. március 18.
  18. Kmety-Molnár Györgyi: "A pozíció nem hatalom, hanem felelősség" interjú Őze Áronnal és pályázata, szinhaz.hu - 2016. április 18.
  19. Vidor Fesztivál 2014 Díjak - 2014. szeptember
  20. Halál Hotel színlapja, obudaitarsaskor.hu (hozzáférés: 2015. július 14.
  21. Halál Hotel színlapja - Óbudai Nyár, obudaitarsaskor.hu (hozzáférés: 2016. június 27.
  22. Lackfi-ősbemutató az Aranytízben - Őze Áron a rendező, szinhaz.hu - 2015. szeptember 11.
  23. Szabó Magda: Az őz színlap, szalon.rozsavolgyi.hu (hozzáférés: 2016. november 19.)
  24. Thomas Az állampolgár (2016), mozinezo.hu - 2015. április 14.
  25. Kalgasgy (Kalas Györgyi): Erős és megrázó a magyar bevándorlófilm, index.hu - 2016. november 18.
  26. Echo tv: riport Farkasasszony - 2015. január 29.
  27. TV-MŰSOR Farkasasszony színes, magyarul beszélő, magyar film, 2015., hossz: 63 perc, stat.tv24.hu - 2015. június 29.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]