Őze Áron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őze Áron
Őze Áron (2011)
Őze Áron (2011)
Életrajzi adatok
Születési név Őze Áron
Született 1970. szeptember 5. (47 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1985
Híres szerepei
színház:
Díjai
Jászai Mari-díj 2003
További díjak ugrás a Díjai részhez

Őze Áron az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őze Áron témájú médiaállományokat.

Őze Áron (Budapest, 1970. szeptember 5. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató. Édesapja Őze Lajos, édesanyja Thoma Ildikó, bátyja Őze Gábor operatőr.

Életpályája[szerkesztés]

A Naphegyen, a Tabánban nőtt fel és a 2000-es években ide költözött vissza.[2] Édesanyja olasz tolmács, fordító,[3] édesapja színművész, nagymamája pedagógus volt. Bátyjával általános iskolás kora óta járt színjátszó csoportba, sőt, amikor a faipari középiskolába került, színjátszó klubot alapított, – amely foglalkozás és az iskola irodalmi élete a 2010-es években is működik – de akkor még nem készült színésznek.[4][5]

Az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában érettségizett 1989-ben, itt szerezte első szakmáját. Ezután elsőre fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1998–2001 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Korábbi társulatához, ami névváltozását követően Pesti Magyar Színház lett, 2000-től tért vissza. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. Színészi munkája mellett rendez is, továbbá 2002-től a Pesti Magyar Szí­niakadémia osztályvezető, színészmesterség és művészi beszéd tanára volt.

Első teljesen önálló rendezői munkája a Csengey Dénes által Szakácsi Sándornak adott Villon-műve,[5][6] A cella volt 2006-ban. A színész korai halála miatt csupán három előadást megélt színdarabról készült filmfelvételt 2008-ban a 39. Magyar Filmszemlén is levetítették.[7]

2010. január 1-től[8] 2014. december 31-éig[9] volt a Pesti Magyar Színház igazgatója. Iglódi István halála előtt két évvel beszélt először Őze Áronnal arról, hogy szeretné, ha ő venné át tőle a színházat. Ettől kezdve sokat beszélgettek erről. Ezzel a háttérrel pályázta meg, majd vette át az igazgatói posztot Iglódi halálát követően Guelmino Sándor művészeti vezetővel – aki 2011-ben lemondott – és Sipos Imre menedzser igazgatóval.[10][11] Anyagi okokból újra kellett teremteniük a színház arculatát, így 2013-tól Göttinger Pál főrendező segítségével az ifjúsági-családi színház koncepciót valósították meg.[12] 2014 augusztusában, még a színház igazgatójaként alapította meg a Csukás István-díjat, melyet a kuratórium tagjaival együtt a gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelésére, megjelenésére, népszerűsítésére és erősítésére hoztak létre. Az első díjakat 2015-ben adták át.[13] A 2015/2016-os évadtól a budapesti Játékszín tagja lett.[14] 2015-ben az Aranytíz művelődési ház és az V. kerületi önkormányzat feltett szándéka szerint felkérést kapott arra, hogy művészeti vezetőként újraélessze a Komédium Színházat, amit Taub János színpadnak szeretett volna átkeresztelni.[15]

2016-ban felkérésre megpályázta és elnyerte a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói posztját a város közgyűlésének döntése nyomán.[16] Megbízása 2016. július 1-jétől 2021. június 30-ig szól.[17] Sipos Imrével és Csadi Zoltánnal egy minden korosztályt megszólító igényes népszínházi repertoár megteremtését vállalta pályázatában.[18]

Vendégművészként többek között játszott a Kecskeméti Katona József Színház, az Arany János Színház, a Komédium, a Pécsváradi Várszínház, a Veszprémi Petőfi Színház, 2013 óta a Rózsavölgyi Szalon előadásaiban, rendezéseit pedig a Soproni Petőfi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Turay Ida Színházban játszották.

Színházi feladatai mellett látható filmekben, illetve ritkán szinkronizál is. 1994 óta elnöke a Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének, 2006 óta az Őze Lajos Művészeti Iskola kuratóriumi tagja és szakmai-művészeti vezetője.

Szabadidejében rendszeresen sportol: aikidózik, teniszezik, evez (kenuzik), de íjászkodik, ejtőernyőzik is. Hobbija az asztalosmunka, saját kis műhelye is van.[5] Szereti a történelmet, a második világháború „laikus kutatója”. Élettársa: Auksz Éva színésznő, gyermekeik: Tóth Hunor Zoltán (2002) és Őze Nimród Zoltán (2011).

Díjai[szerkesztés]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Őze Áron szaval, a Naphegyen felállított Őze Lajos-emlékkő avatásakor (2009)

A Színházi Adattárban 2017. június 23-áig regisztrált bemutatóinak száma rendezőként: 11.

  • Csengey Dénes: A cella - Magister Villon nem adja meg magát (2006)
  • Pozsgai Zsolt: Razzia avagy valaki megölte Lopez-Dialt (2008)
  • Fráter Zoltán: Édes Rózám! - Déryné szerelmes élete (2008)
  • Örkény István: Macskajáték (2008)
  • Rostand: Cyrano de Bergerac (2009)
  • Sztankay ÁdámSzabó Bori: Facér pasi naplója (2012)
  • Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli (Pesti Magyar Színiakadémia, 2015)
  • Egressy Zoltán: Halál Hotel (Óbudai Társaskör, 2015, 2016)[20][21]
  • Lackfi János: Az öreg pokróc (Aranytíz, 2015)[22]
  • Szabó Magda: Az őz (Rózsavölgyi Szalon Arts&Café, 2016)[23]
  • Győrei - Schlachtovszky: Kuplékirály (Bartók Színház, 2017)
  • Radványi-Balázs-Dés: Valahol Európában (Bartók Színház, 2017)

Színpadi szerepek[szerkesztés]

A Színházi Adattárban 2017. június 23-áig regisztrált bemutatóinak száma színészként: 99.

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. aranytiz.hu Elling és Kjell
  2. Borsos Klára: Házigazdánk Őze Áron fotók: Darabos György; lakaskultura.hu - 2005. április 13.
  3. Thoma Ildikó adatlapja, 109.hu (hozzáférés: 2017. január 20.)
  4. Molnár Emese (Dunaújváros Hetilap): Vidám évaddal készült az új igazgató, dunaujvaros.com - 2016. július 9.
  5. ^ a b c Pálinkás István: Őze Áron színházról, névről, asztalosságról, lokal.hu - 2016. december 1.
  6. Józsa Ágnes: Én nem tudok máshogy... beszélgetés Szakácsi Sándorral (25-29. oldal); Criticai lapok 16./2. - 2007.
  7. A cella a Filmszemlén, szinhaz.hu - 2008. január 18.
  8. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Őze Áron a Magyar Színház új igazgatója - 2009. december 14.
  9. szinhaz.hu Elérhető Őze Áron pályázata - 2014. október 1.
  10. Csáki Judit: "Visszatolni a térképre" Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója, magyarnarancs.hu 2010/13. - 2010. április 1.
  11. Tóth Berta: "Nem adhatom a nevem" - Interjú Guelmino Sándorral a Magyar Színházról, színház.hu - 2011. október 25.
  12. MTI: Új főrendezővel és zenei vezetővel kezdi évadát a Magyar Színház, szinhaz.hu - 2013. szeptember 11.
  13. Őze Áron adta át a Csukás István-díjakat, librarius.hu/MTI - 2015. április 11.
  14. Pikali, Szervét, Szerednyey és Őze is a Játékszínbe készül, szinhaz.hu/Játékszín - 2015. június 11.
  15. Molnár Györgyi, T. B.: "Kőszínház nélkül is maradt csapatom" - Interjú Őze Áronnal, szinhaz.hu - 2015. július 14.
  16. Szabó Szabolcs: Őze Áron lett a Bartók új igazgatója, duol.hu - 2016. március 17.
  17. rövidhírek: Új igazgató a Bartókban, kultura.hu - 2016. március 18.
  18. Kmety-Molnár Györgyi: "A pozíció nem hatalom, hanem felelősség" interjú Őze Áronnal és pályázata, szinhaz.hu - 2016. április 18.
  19. Vidor Fesztivál 2014 Díjak - 2014. szeptember
  20. Halál Hotel színlapja, obudaitarsaskor.hu (hozzáférés: 2015. július 14.
  21. Halál Hotel színlapja - Óbudai Nyár, obudaitarsaskor.hu (hozzáférés: 2016. június 27.
  22. Lackfi-ősbemutató az Aranytízben - Őze Áron a rendező, szinhaz.hu - 2015. szeptember 11.
  23. Szabó Magda: Az őz színlap, szalon.rozsavolgyi.hu (hozzáférés: 2016. november 19.)
  24. Thomas Az állampolgár (2016), mozinezo.hu - 2015. április 14.
  25. Kalgasgy (Kalas Györgyi): Erős és megrázó a magyar bevándorlófilm, index.hu - 2016. november 18.
  26. Echo tv: riport Farkasasszony - 2015. január 29.
  27. TV-MŰSOR Farkasasszony színes, magyarul beszélő, magyar film, 2015., hossz: 63 perc, stat.tv24.hu - 2015. június 29.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]